Franciaország és Nagy-Britannia példáját követve a kanadai kormány is bejelentette szándékát, hogy elismeri Palesztinát államként. „ Kanada szándékában áll elismerni a Palesztin Államot az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán, 2025 szeptemberében” – mondta Mark Carney kanadai miniszterelnök. A lépést a kétállami megoldás egyre sötétebb kilátásaival indokolta a Közel-Keleten, és elítélte a ciszjordániai helyzetet, valamint a Gázai övezetben zajló humanitárius katasztrófát.

A kétállami megoldás kifejezés azt sugallja, hogy Izrael és egy független palesztin állam békésen együtt élhet. Egy ilyen megoldás lehetősége „a szemünk láttára fogy” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Carney rámutatott a Gázai övezetben élő emberek „elviselhetetlen” szenvedésére és Izrael „folyamatos kudarcára” a Hamász elleni háborúban a humanitárius katasztrófa elkerülésében.

A múlt héten Franciaország bejelentette szándékát, hogy elismeri a palesztin államot. A brit kormány követte a példát, azzal fenyegetve Izraelt , hogy elismeri Palesztinát is, ha Benjamin Netanjahu miniszterelnök izraeli kormánya nem vet véget a gázai háborúnak és a palesztinok szenvedéseinek.

Franciaország üdvözölte Kanada bejelentését. Carney és Emmanuel Macron francia elnök korábban már beszélt egymással – állítja egy, a francia elnökhöz közel álló forrás. – „Várjuk, hogy Kanadával együttműködve újraélesszük a béke kilátásait a régióban” – tette hozzá a közlemény. Franciaország továbbra is erőfeszítéseket tesz majd más államok csatlakozására való ösztönzése érdekében.

Amikor Carneyt megkérdezték, tisztázta, hogy ez egy szándéknyilatkozat a kormánya részéről. Elméletileg lehetséges egy olyan forgatókönyv, amelyben megváltoztatná a döntését, bár jelenleg nem tudja elképzelni, hogy ez megtörténjen – mondta Carney. „Ha nem lenne ilyen forgatókönyv, azonnal cselekednénk.”

Az izraeli kormány elítélte Carney döntését, és a „torz nemzetközi nyomásgyakorló kampány” részeként nyilatkozott róla. A külügyminisztérium bírálta a kanadai kormány irányváltását, amelyet a Hamász jutalmaként sürgetett. Ez aláássa a gázai háborúban a tűzszünetre és a Gázai övezetben fogva tartott túszok szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseket.

Az ENSZ tagállamainak többsége már független államnak tekinti Palesztinát . Ez azonban nem vonatkozik olyan országokra, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint az EU-tagállamok többségére, köztük Németországra is. A gázai övezetben zajló háború azonban megváltoztatta a helyzetet. Norvégia, Spanyolország és Írország volt az első európai ország, amely tavaly elismerte Palesztinát független államként. Németország a belátható jövőben nem szándékozik elismerni egy palesztin államot.