Különös módon a magyar kormány már azt megelőzően elutasította az Európai Bizottság javaslatát, hogy az erre vonatkozó határozatát a brüsszeli testület meghozta volna.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem sokkal fél öt után lépett az újságírók elé Brüsszelben, őt megelőzően húsz perccel Pjotr Serafin költségvetési biztos tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési bizottságát a 2028-2034-re vonatkozó költségvetési keret (MFF) tervezetének főbb számairól, utóbbi arról is beszélt, hogy egészen az utolsó pillanatig tárgyaltak a végső javaslatról.

Az uniós költségvetési főösszeg 2 ezer milliárd euró, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének 1,26 század százalékát jelenti. A jelenlegi hétéves költségvetés mintegy 1,2 ezer milliárd euró, vagyis a különbség szembetűnő.

Mivel a költségvetés elsődleges bevételi forrását a tagállami befizetések jelentik, ám a nagy befizető országok már jelezték, hogy nem akarnak többek a közös kasszába utalni, ezért a hiányzó összeget saját bevételek előteremtésével biztosítaná az Európai Bizottság. Ennek érdekében öt új bevételi lehetőséget nevezett meg Ursula von der Leyen, amelyekkel biztosítani lehet, hogy a kormányoknak ne kelljen mélyebben az adófizetőik zsebébe nyúlniuk. Az új bevételek között van az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből, illetve az import karbonintenzitását ellensúlyozó vámból származó bevétel, amely együtt évente nagyjából 11 milliárd eurót jelent, a nem reciklálható elektromos hulladék után beszedendő adó, amely 15 milliárdot, a dohánytermékek utáni uniós jövedéki adó (11,2 milliárd), illetve egy nagyvállalatokat terhelő adónem, amelyet CORE (corporate resource for Europe) rövidítéssel emlegettek, és amelyből évi 6,8 milliárd eurót remélnek.

1. 865 milliárd euró jutna a javaslat szerint a regionális és nemzeti partnerségekre, ez számos program összevonását jelenti. Ide tartozik elsősorban az eddigi kohéziós és agrártámogatások, valamint ezentúl ebből finanszírozzák a regionális partnerségeket, a szociális kiadásokat, a halászatot, a határigazgatást és a migráció kezelését. Minden tagállam saját nemzeti tervet készít majd, hogyan szeretné felhasználni a neki jutó pénzt. A tagállam kialakít egy tervet az európai prioritások mentén és ide integráljuk azt összes alapot– magyarázta Von der Leyen. Itt kell megemlíteni, hogy a magyar kormány azt állította, hogy a gazdák pénzét jelentősen le akarja csökkenteni a javaslat. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelemtámogatására ezen a kereten belül 300 milliárd eurót különítenének el – a közösségi agrárpolitika jelenlegi összege 386 milliárd. Ennek azonban része a vidékfejlesztés is, a jövedelemtámogatást biztosító úgynevezett Európai Mezőgazdasági Garanciaalap összege ebben a hétéves ciklusban 291 milliárd euró.

A kohéziós támogatásokra 218 milliárd eurót szánna a Bizottság, ez is elmarad a jelenlegi 392 milliárd eurós kerettől – és hát ez az forrás, ahonnan Magyarországra a legtöbb uniós pénz érkezhet.

Az elnök külön kiemelte, hogy az Erasmus+ program finanszírozását 50 százalékkal növelnék – ez egy olyan program, amelyből jelenleg a legtöbb magyar egyetemista kimarad, mivel az EU nem tartja elfogadhatónak a kormánybefolyással működő alapítványi struktúrát. Engedékeny a következő periódusban sem lesz a Bizottság.

Ursula von der Leyen leszögezte, hogy a jogállamiság elengedetlen és minden EU-s finanszírozásnak feltétele. Ez 2028 után már a mezőgazdasági pénzekre is vonatkozna: jelenleg ez nem tartozik a jogállamisági feltételrendszer hatálya alá, ezért nem érinti a gazdák pénzét az, hogy a tagállamok a korrupciós kockázatok miatt befagyasztották a Magyarországnak jutó pénzek jelentős részét.

A versenyképességi alapba 410 milliárd euró jutna. A Bizottság elnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy “a holnap stratégiai technológiáit felkaroljuk”. Ennek keretében megdupláznák a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont Europe keretét is – ez is egy olyan tétel, ahonnan a modellváltott magyar egyetemek az átláthatóság hiánya miatt ki vannak zárva. Az elnök azt is elmondta, hogy megötszöröznék a digitális területbe történő befektetést, a tiszta technológiákra, biogazdálkodásra, dekarbonizációra fordítható összeg pedig a jelenlegihez képest hatszorosára nőne. Ehhez a területhez tartozik a védelem és az űrkutatás is, amelyek 131 milliárd euróban részesülnének, ami a jelenlegi keret ötszöröse.

Globális Európa: ez az alap 200 milliárd eurót tartalmazna a tagjelölt országok uniós tagságra történő felkészítésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy továbbra sem számol a Bizottság az új periódus végéig, vagyis 2034-ig új uniós taggal, szemben azzal, ahogy ezt a magyar kormánykommunikáció mantrázza. Von der Leyen elmondta, hogy ha időközben egy új ország csatlakozna az EU-hoz, akkor az egész hétéves költségvetést felül kell vizsgálni és a tagállamoknak kell döntést hozniuk a módosításról.

A fenti három nagy pilléren túl az EU 100 milliárd eurót tesz félre Ukrajna újjáépítésre és az ellenálló-képessége erősítésére.

Okulva az elmúlt évek válságaiból, az Európai Bizottság 400 milliárd euró tenne félre előre nem ismert helyzetek kezelésére, a 2 ezer milliárdból fennmaradó összeget pedig az uniós adminisztráció működtetésére fordítják.

Fontos, hogy távolról sem végleges változatról van szó. Az Európai Bizottság javaslatáról tárgyal az Európai Parlament és természetesen a tagországok is. Az alkudozás hosszú ideig, akár másfél-két évig is eltarthat, a végén pedig minden tagországi vezető egyhangú döntésével születhet meg a végleges változat.

( B.I.)