Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2025. április 8-án, kedden terjesztett videóról készült fotón egy 120 mm-es orosz aknavetős legénység lő ukrán állások felé Ukrajnában egy ismeretlen helyen.

A legfontosabb események
• Az ukrajnai háború 1141 napig tart.
• Orosz drónok támadták meg Dnyiprot, Harkovot és Kramatorszkot, a hatóságok sérülésekről számoltak be
• Oroszország azt állítja, hogy egyik napról a másikra több mint 150 Ukrajnából érkező drónt semmisített meg, és be kellett zárnia a repülőteret

Az ukrajnai háború során az orosz hadsereg 927 580 katonát veszített. Az ukrán fegyveres erők vezérkara ezt a Facebookon jelentette be. Kedd folyamán az oroszok 1270 katonát, négy harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet és csapatszállító járművet, 56 drónt, 52 tüzérségi rendszert, valamint 118 járművet és tartálykocsit veszítettek.
Az ukrán vezérkar adatai szerint Oroszország eddig összesen 10 576 harckocsit, 22 021 páncélozott harcjárművet és csapatszállító járművet, 43 345 járművet és tartályhajót, 25 912 tüzérségi rendszert, 1 359 rakétavető rendszert, 1 127 helikoptert, 335 légvédelmi rendszert, 7, 3 repülőgépet veszített. 31 973 drón, 3 145 cirkálórakéta, 28 hajó, egy tengeralattjáró és 3 792 speciális felszerelés.
Oroszország azt állítja, hogy légvédelme 158 ukrán drónt semmisített meg egyik napról a másikra, ami az utóbbi idők legnagyobb légitámadása volt – jelentette a Reuters. Moszkva nem közli, hány drónt küldött Ukrajna.
Egy katonai konfliktusban ezeket az adatokat nem lehet függetlenül ellenőrizni, és Ukrajna nem kommentálta Moszkva állításait. Dél-Oroszországban biztonsági okok miatt több repülőteret bezártak.
Az orosz hatóságok nem számoltak be károkról vagy sérültekről. A veszély miatt legalább egy város kiürítését rendelték el a rosztovi régióban. A hatóságok szerint a légvédelem hét tucat drónt semmisített meg a krasznodari régió felett.
A dróntámadások Ukrajna válasza az Oroszország által 2022 februárjában indított invázióra. Azóta a harcok megszakítás nélkül folytatódnak. Márciusban az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatot nyújtott be mindkét félnek. Ukrajna azt mondja, hogy egyetért a javaslattal, Oroszország ellenezte. A két ország megállapodott abban, hogy leállítják a harcot a Fekete-tengeren, és leállítják az energiainfrastruktúra elleni támadásokat. Kijev és Moszkva is azt állítják, hogy a másik hadviselő fél megszegi a megállapodott határt.
Harci hadműveleteik kezdetben nagy csoportokban zajlottak tüzérség, drónok vagy páncélozott járművek támogatása nélkül, ami könnyű prédává tette őket az ukrán védők számára.
Februárban azonban nagyobb létszámuk, fizikai állóképességük és tűz alatti mozgáskészségük jobb taktikai tudatossággal, például kiscsoportos mozgással, valamint az orosz fegyverek teljes arzenáljának támogatásával párosult, a siklóbombáktól a tüzérségig és a robbanó drónokig – írja a WSJ. Az észak-koreai katonák is jobban integrálódtak az orosz csapatokhoz. Vérrel fizetnek, de tapasztalatuk nem hiábavaló – mondta a WSJ-nek az egyik ukrán parancsnok.
Az észak-koreaiak akkor is előretörtek, amikor bajtársaikat megsebesítették vagy meghaltak körülöttük. A támadás után egy kicsit visszahúzódtak, újra csoportosultak, és újra támadtak. Olyan volt, mint a második világháború jelenetei, csak futottak - mondta az ukrán fegyveres erők egyik katonája. – Koreai nyelven kiabálva rohantak előre. De aztán gyorsan alkalmazkodtak.
Az egyik leggyorsabb alkalmazkodás a drónok ellen volt. Amikor először telepítették őket, az észak-koreaiak egyszerűen nézték a drónokat, és nem vették észre, hogy veszélyt jelentenek. De nagyon gyorsan megtanultak taktikát elkerülni vagy megsemmisíteni - írja a WSJ az Unian szerint.
Az ukrán dróntámadásokból származó veszteségek elkerülése érdekében az észak-koreaiak megtanulták, hogy az egyik oldalról támadják meg az ellenséget, míg a másik hátulról érkezik, és kisebb csoportokra oszlanak.
Találkoztak a modern hadviseléssel, és tanulnak belőle - mondta Kot, a különleges erők katonája, aki velük harcolt.
Súlyos veszteségek után az észak-koreai csapatok január elején kivonultak a csatatérről, de körülbelül egy hónappal később visszatértek. Azóta az észak-koreai katonák a legértékesebbek a csatatéren, mivel az orosz erőkkel való jobb integráció és a jobb taktika az ellenálló képességükhöz kapcsolódik – mondják ukrán katonák és elemzők, hozzátéve, hogy legfőbb előnyük az, hogy nem veszik figyelembe az emberi élet költségeit, ami még az oroszokat is felülmúlja.
Oroszország dróntámadást intézett kedd este Dnyipro, Harkov és Kramatorszk ukrajnai városai ellen. Csaknem kéttucatnyi sérültet hagytak maguk után – jelentették az ukrán hatóságok a BBC orosz nyelvű szolgálata szerint.
Dnyiproban a dnyipropetrovszki régió adminisztrációjának vezetője, Szerhij Liszak 14 18 és 87 év közötti ember megsérült. Közülük heten kórházba kerültek. Az embereknek vágások, zúzódások, fejsérülések vannak. Néhányuknak segítségre volt szükségük akut stresszreakció miatt. Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere elmondta, hogy a támadást követően legalább 200 lakóépület ablaka tört be. Öt többemeletes épület rongálódott meg, ezek egy részében megsérültek a gázvezetékek.
A harkivi regionális adminisztráció vezetője, Oleh Syněhubov kedd késő este jelentette, hogy legalább 15 robbanást hallottak Harkovban. A sztrájkok Ukrajna második legnagyobb városának négy negyedét sújtották. Az anyagi károk mellett két sérültről is számolnak be.
Három ember megsérült a kelet-ukrajnai Donyeck régióban található Kramatorszkban. Egy 11 éves lány volt, az anyja és a nagymamája – mondta Vadim Filaskin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint légvédelme 15 ukrán drónt lőtt le kedd este. Dróntámadás veszélye miatt ideiglenesen felfüggesztette a repülõterek működését Szaratovban és Volgográdban.