Petteri Orpo miniszterelnök bejelentette, hogy Finnország megkezdi az előkészületeket az ENSZ 1997-es Ottawai Egyezményéből való kilépésre. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a fegyveres erők költségvetése 2029-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelkedik. Finnország jelenleg a GDP 2,4 százalékát költi védelemre .
Orpo aláhúzta, hogy az államnak több forrást kell felhasználnia elrettentő képességeihez. Ebben az összefüggésben kétségtelenül beszélhetünk gyalogsági és páncéltörő aknákról is. Országunk elkötelezett a humanitárius kötelezettségei és az aknák felelős felhasználása, valamint a nemzetközi megállapodások mellett. Sajnos van egy szomszédunk, aki nem tartja tiszteletben a nemzetközi egyezményeket - idézte az AFP a finn diplomácia vezetőjét, Elina Valtonent, utalva Putyin ukrajnai inváziójára és arra, hogy Oroszország nem csatlakozott az aknatilalomról szóló egyezményhez. Orpo megjegyezte, Oroszországot nem tartja közvetlen fenyegetésnek, de hosszú távon szerinte fenyegetheti az észak-atlanti szövetség európai államait.
Finnország, amely csak 2023 áprilisa óta tagja a NATO-nak, az említett egyezményből való kilépéssel csatlakozik Lengyelországhoz, Észtországhoz, Litvániához és Lettországhoz. Varsóban és a három balti államban már megerősítették, hogy ismét aknákkal bővítik arzenáljukat. Mindenhol összefügg azzal, hogy ezek az államok képesek szembenézni az esetleges orosz agresszióval, ha Moszkva úgy döntene, hogy hasonlóan jár el, mint amit 2022 februárjában tett Ukrajna ellen.
A jövőbeni fegyverkezési költségekkel kapcsolatban Orpo arról számolt be, hogy 2029-ig további 3,7 milliárd eurót kapnak a fegyveres erők. A konkrét célt nem részletezte, de a pénz egy részét valószínűleg külföldön aknák vásárlására, illetve finn fegyvertárak gyártására fordítják. A hadseregnek kétségtelenül nagyobb forráscsomagra lesz szüksége, figyelembe véve, hogy nemcsak modernizálásra, hanem a fegyverraktárak feltöltésére is szükség van. Finnország eddig mintegy 2,5 milliárd euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának.
Egyébként Helsinkiben még az ukrajnai orosz invázió előtt úgy döntöttek, hogy komoly befektetéseket hajtanak végre a védelemben. Finnország 2021 decemberében megállapodott az amerikai vadászgépgyártóval F-35 típusú gépek vásárlásáról. Csaknem 8,4 milliárd eurót volt hajlandó fizetni 64 ötödik generációs vadászgépért, amelyek felváltják a régebbi amerikai F/A-18-as vadászgépeket. (2018-ban a szlovák kormány megállapodást írt alá az amerikaiakkal 14 darab F-16-os vadászgép szállításáról 1,6 milliárd dollárért.)
Az egyezményből való kilépéshez még a helsinki parlament jóváhagyása szükséges. Várhatóan eleget tesz a kormány javaslatának. Finnországot nagyon hosszú határok választják el Oroszországtól: ezek akár 1340 kilométeresek is. Amióta a finnek csatlakoztak a NATO-hoz, a szövetség egyetlen másik tagállama sem húzott hosszabb ideig közös határt Oroszországgal.
A finn hadseregnek több százezer aknája volt, de az Ottawai Egyezmény ratifikálása után meg kellett semmisítenie őket. 2012 után több mint egymilliót semmisített meg belőlük. Finnország volt az utolsó EU-tagállam, amely beleegyezett az egyezménybe - emlékeztetett a CNN. A világ több mint 160 országa aláírta ezt az 1997-ben elfogadott ENSZ-dokumentumot, de nem tartoznak például Kína, Oroszország és az USA közé.
A gyalogsági és páncéltörő aknáknak érdekes története van Finnországban. Sokat segítettek a finneknek a téli háború idején, hiszen a történészek a Szovjetunió által az Ezer Tó Országa ellen kirobbantott fegyveres konfliktusra hivatkoznak. Sztálin hadserege jelentősen túlerőben volt, a finn katonák hatékonyan használtak ellene aknákat. A háború 1939. november 30-tól 1940. március 13-ig tartott. A harcok a moszkvai békeszerződéssel zárultak, amelyben a megtámadott államnak bele kellett egyeznie területe egy részének elcsatolásával.