„Jelenleg komoly előkészületek folynak annak érdekében, hogy Zelenszkij másodszor is megjelenhessen a választók előtt, méghozzá nagyon hamar” – mondta a The Economistnak a honlapján.
Az ukrán elnök állítólag két hete összehívott egy találkozót, ahol utasította csapatát, hogy kezdjék meg a felkészülést a tűzszünet megkötése után tartandó új választásokra.
Ahhoz, hogy az ukrán állampolgárok ismét szavazni tudjanak, szükséges feltétele a hadiállapot feloldása. Kijev ezt az orosz agresszió 2022. február 24-i megindulása után vezette be, és azóta többször is meghosszabbította.
Jelenleg május 8-ig érvényes, lejárata előtt három nappal várhatóan az ukrán parlament ismét tárgyal a meghosszabbításáról. Ez azonban nem történhetett volna meg, ha időközben tűzszünetet kötnek. Amint feloldják a hadiállapotot, Kijev kihirdetheti az új elnökválasztás időpontját.
A források eltérnek a pontos időzítést illetően, de a legtöbben azt mondják, hogy Zelenszkij a nyarat célozza meg. A törvény legalább 60 napot ír elő a kampányoláshoz, így a lehető legkorábbi időpont július eleje - javasolta a brit magazin.
Ugyanakkor azt is elismeri, hogy a választásokat később tartják meg, így a választási kampány akár három hónapig is eltarthat. A hatóságok állítólag arra figyelmeztettek, hogy ennyi időbe telik a választói listák összeállítása.
A háború következtében nagy népmozgások voltak, emberek milliói mentek külföldre, sokan az oroszok által megszállt területeken élnek, vagy eltűntek.
A Fehér Ház új vezetőjének, Donald Trumpnak adminisztrációja régóta sürgeti Zelenszkijt az elnökválasztás megtartására, mivel ötéves mandátuma tavaly májusban lejárt.
Washington gyakorlatilag átvette a Kreml retorikáját, amely azt állítja, hogy nem akar tárgyalni Zelenszkijvel, mert nem ő a legitim államfő. Trump még választások nélküli diktátornak nevezte az ukrán elnököt.
Az igazság az, hogy Ukrajnában egyszerűen nem lehet választásokat tartani, amíg a háború és a hadiállapot folytatódik. Az alkotmány ezt nem teszi lehetővé, és ebben minden ukrán politikus egyetért, Zelenszkij riválisai is – Julija Timosenko volt miniszterelnök és Petro Porosenko volt elnök.
A szabad és demokratikus választások lebonyolításának más akadályai is vannak. Ukrajna területének mintegy ötödét Oroszország megszállta, sok helyen káosz uralkodik, és a választások megszervezése még technikailag sem lehetséges a harcok során.
A szavazóhelyiségekbe nagy számban érkező katonák részvételét, civilek biztonságát nem lehetett garantálni.
Nagy-Britannia hasonlóan járt el a múltban. 1935 novemberében tartották ott a parlamenti választásokat, és amikor 1939 szeptemberében kitört a második világháború, a következőt csak 1945 júliusában tartották.
Ahogy a The Economist megjegyzi, Trumpot és Vlagyimir Putyint a Kreml vezetőjét irritálta Zelenszkij makacssága, amikor visszautasította az új választások megtartására irányuló nyomást, abban a hitben, hogy az ukrán választók szívességet tennének nekik, és elmozdítanák hivatalából a jelenlegi államfőt.
A Politico egy hónapja még arról számolt be, hogy Trump csapatának négy magas rangú tagja Ukrajnában titokban tárgyalt Zelenszkij politikai riválisával – Timosenkóval és Porosenko körüli emberekkel – az elnökválasztás kiírásának lehetőségéről.
Később mindkét ellenzéki politikus elismerte, hogy találkoztak az amerikaiakkal, de tagadták, hogy a választási folyamat felgyorsításáról tárgyaltak volna.
Porosenko, az ellenzéki Európai Szolidaritás Párt elnöke, most azt jósolja, hogy „augusztus és október között bármikor” választásokat tarthatnak – írja a The Economist. Ukrán kormányzati források szerint azonban túlbecsüli a jelentőségét.
A Batkivscsina pártot vezető Timosenkohoz hasonlóan Porosenko sem tudná legyőzni Zelenszkijt. Mindketten kikaptak tőle a 2019 tavaszi választásokon.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelentősen elmaradnak tőle. A jelenlegi államfő legnagyobb riválisa az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij, aki a brit nagykövet.
Ugyanakkor feleannyi szavazó is támogatja őt, mint Zelenskyt, akinek népszerűségét az is növelte, hogy nemrégiben vitatkozott Trumppal a Fehér Házban tett látogatása során.
Mint a The Economist rámutatott, Trump és Putyin is meggondolhatja magát az ukrán választásokkal kapcsolatban, ha kiderül, hogy Zelenszkij ismét nyerne.
Tekintettel arra, hogy a számításokat fenekestül felforgatták, nem kell tétlenül ülniük, amíg be nem jutnak a választás második fordulójába. Putyin rengeteg ütőkártya van a kezében. Drónjai és rakétái ellehetetleníthetik a hadiállapot feloldását - árulta el egy ukrán kormányzati forrás.
A brit magazin szerint viszont elképzelhető, hogy Moszkva akkor is Ukrajna destabilizálására használja fel a választásokat, ha Zelenszkij megvédi hivatalát, és továbbra is legitim államfő marad.