Mondhatni igen nagy volt a találkozó tétje Kijevnek, Ukrajna ugyanis egy újabb kudarcos találkozóval sokat veszíthetett volna azután, hogy 10 nappal ezelőtt a Fehér Házban veszekedésbe torkollva zátonyra futott Volodimir Zelenszkij és Donald Trump megbeszélése. Ezt a közvetlen veszélyt az ukrán fél most egyelőre elhárította. Sőt elfogadta. tűzszünet feltételeit.

„A labda az orosz oldalon pattog” – közölte Marco Rubio a megállapodás ismertetésekor. Az amerikai külügyminiszter elmondta, az ajánlatot el fogja juttatni Moszkvának.

Azaz önmagában egyelőre ennek a megállapodásnak az alapján semmiféle gyakorlatban megvalósítható eredményről nem lehet beszélni. Erre utalt az ukrán elnök is esti videóüzenetében:

„Most az Egyesült Államoknak Oroszországot kell meggyőznie. Mi tehát beleegyezünk, ha az oroszok beleegyeznek” – közölte Zelenszkij.

A tárgyalások nyomán megfogalmazott keddi közös amerikai-ukrán közlemény szerintUkrajna támogatja a tűzszünetet, amely a felek kölcsönös egyetértésével folyamatosan meghosszabbítható lesz. Igaz, önmagában a szándék bejelentése még nem tűzszünet, hiszen ez csak akkor lehetséges, ha Oroszország – amely ezen a tárgyaláson nem volt jelen –, s erre hajlandó.

A tűzszünet önmagában azt sem villantja fel, milyen feltételekkel valósulhatna meg a fenntartható béke, azaz milyen biztonsági garanciák lehetségesek ahhoz, hogy Ukrajna függetlenségét ne veszélyeztesse a későbbiekben sem Oroszország, amely a maga részéről szintén saját biztonságára hivatkozva indította el a háborút.

A későbbi biztonsági garanciákkal megvalósítható fenntartható béke kidolgozására felállítandó küldöttségek megszervezésének elindításáról is megállapodtak a felek, eközben az Egyesült Államok vállalta, hogy erről tárgyal az orosz féllel is. Ukrajna hangsúlyozta, hogy a békefolyamat nem lehetésges az európai partnerek bevonása nélkül.

Ukrajna előzetesen azt javasolta, hogy a levegőben és a tengeren lépjen életbe tűzszünet. Ezt Zelenszkij ajánlotta a múlt héten. Az ukrán elnök szerint ennek megvalósulása már jelezhetné, hogy Oroszország valóban békét akar, azaz nem csak időhúzásra játszik a tárgyalások ígéretével, miközben a támadásokat fenntartja, ahogyan az jelenleg történik.

Ehelyett a tűzszünet a front teljes vonalára vonatkozna, ez Ukrajnán belül több mint ezer kilométert jelent. Nem világos azonban, ki ellenőrizhetné a tűzszünet betartását. Egyrészt, már korábban is vita volt arról, hogy egy megállapodás esetén honnan érkezhetnének békefenntartók – Oroszország kizárta, hogy nyugati erők jöjjenek –, másrészt ehhez szakértők szerint legalább negyedmillió katonára lenne szükség, amihez hasonló volumenű békefenntartói kontingens nincsen sehol a világon. A tűzszünet betartatásával kapcsolatban az sem világos, hogy mennyire használhatják ezt fel a felek állásaik megerősítésére. Ukrajna korábban attól tartott, hogy a valójában szintén komoly nehézségekkel küzdő orosz erők ezzel csak időt nyernek, igaz, a jelenlegi helyzetben ez az időnyerés Ukrajnának sem jön rosszul. Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy Ukrajna tudomásul veszi – ha jogilag nem is ismeri el –, hogy az elvesztett területek visszaszerzését belátható időn belül, fegyverrel nem fogja tudni megvalósítani.
A területi veszteség tudomásul vételére egyébként a közelmúltban az amerikai külügyminiszter is utalt.
A tárgyaláson szó volt arról is, hogy a békefolyamat része kell, hogy legyen a hadifoglyok cseréje és a humanitárius programok megvalósítása is, valamint az, hogy az elsősorban orosz fogságban lévő civilek és a megszállt területekről Oroszországba hurcolt ukrajnai gyerekek is visszatérhessenek – írta az Unian. Ennek az utóbbi kitételnek a megvalósulása több okból valószínűtlen. Vlagyimir Putyin ellen épp a gyerekek elhurcolására hivatkozva tudott kiadni elfogató parancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság , és ez a gyerekek hazaengedése épp elhurcolásuk beismerése volna. Ráadásul az Ukrajnából elhurcolt gyerekeket Oroszország által megszállt területekről vitték el az orosz erők, márpedig ezeket a térségeket – Ukrajna csaknem egyötödét, több mint százezer négyzetkilométert – Oroszország egyoldalúan magához csatolt, így, ha visszaküldené a gyerekeket, közvetve azt is elismerné, hogy Ukrajna területét képezik az elfoglalt régiók.

A mostani megbeszéléseken nem vett részt sem az ukrán, sem az amerikai elnök. Ukrán részről Jermak mellett a külügyminiszter Szerhij Szibiha, amerikai részről Rubión kívül Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz volt jelen. Nem volt viszont ott Mike Witkoff közel-keleti megbízott, aki februárban már az orosz elnökkel tárgyalt Moszkvában, és a Reuters szerint még a héten ismét találkozik Vlagyimir Putyinnal. Witkoff oroszországi útjai elméletben nincsenek közvetlen kapcsolatban az ukrán helyzettel, ám egyrészt nem tudni, milyen „árukapcsolás” merülhet fel amerikai részről, például az oroszoknak nem közömbös Szíria körüli rendezés és ukrajnai érdekeik között, másrészt önmagában is növeli az Ukrajna ellen indított támadás nyomán részlegesen elszigetelődött Oroszország mozgásterét az a tény, hogy az amerikaiak egyenlő partnerként, egy globális probléma megoldásában megkerülhetetlen szereplőként jelenítik meg a Kremlt.


(Cs.T.)