Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Bloombergnek azt mondta, hogy „Oroszország úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak és Iránnak minden kérdést tárgyalások útján kell megoldania”, és Moszkva „kész megtenni minden tőle telhetőt ennek érdekében”.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország felajánlotta-e a közvetítést Teherán és Washington között, Esmail Bakai iráni külügyminisztérium szóvivője a Bloomberg értesülései szerint azt mondta, természetes, hogy az országok felajánlják segítségüket. Trump, aki januárban tért vissza a Fe-hér Házba, visszaállította a maximális nyomás politikáját Iránra, amely magában foglalja olajexportjának nullára szorítását, hogy megakadályozza, hogy atomfegyverhez jusson - írja a Reuters. Fatema Mohajerani iráni kormányszóvivő a TASS orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy Washingtonnak fel kell hagynia Iránra gyakorolt maximális nyomással, és folytatnia kell a tárgyalásokat Teheránnal. Az amerikai elnök kemény politikát folytat Iránnal szemben első hivatali ideje óta, amelynek során Washington kilépett a nagyhatalmak és Irán között 2015-ben kötött nukleáris megállapodásból, és újból szankciókat vezetett be az iszlám köztársasággal szemben.
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta elmélyítette kapcsolatait Iránnal. Vlagyimir Putyin orosz elnök és iráni kollégája, Massoud Pesekian idén januárban írt alá megállapodást országaik átfogó stratégiai együttműködéséről. Ez a megállapodás számos területre kiterjed, beleértve a kereskedelmet, a katonai együttműködést, de az oktatást és a kultúrát is.
Tavaly szeptemberben, Joe Biden elnök idején az Egyesült Államok azzal vádolta Teheránt, hogy ballisztikus rakétákat és drónokat szállít Oroszországnak Ukrajna elleni használatra. Teherán tagadja ezeket az állításokat.
Az Egyesült Államok külföldi terrorszervezetként minősítette a jemeni huthi militáns moz-galmat. Ez az Irán-barát mozgalom újrajegyzékbe vételéről szóló rendeletnek megfelelően történt, amelyet Donald Trump amerikai elnök januárban írt alá. Erről a TASR számol be az AFP ügynökség jelentése szerint.
A külügyminisztérium mai fellépése bizonyítja a Trump-kormányzat elkötelezettségét nemzetbiztonsági érdekeink, az amerikai nép és az Egyesült Államok biztonsága mellett - mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozatában.
A hutik uralják Jemen nagy részét, beleértve a fővárost, Szanaát is. A Gázai övezetben kitört háború után elkezdték támadni Izraelt, de kereskedelmi hajókat is megtámadtak a jemeni par-toknál a kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalon. Főleg Izraelhez, az Egyesült Álla-mokhoz vagy Nagy-Britanniához köthető hajókat veszik célba a Hamász palesztin fegyveres csoport támogatására. Több mint 15 hónapig háborút folytatott Izraellel a Gázai övezetben, amelyet a január 19-i tűzszünet felfüggesztett.
Trump első hivatali ideje alatt a huthikat is külföldi terrorszervezetnek minősítette. Utódja, Joe Biden azonban levette a mozgalmat erről a listáról, miután humanitárius csoportok tiltakoztak amiatt, hogy nem kaphatnak segítséget Jemen rászoruló népének anélkül, hogy alkut kötnének a lázadókkal. Az AFP szerint a hútik felvétele erre a listára azt jelenti, hogy bárki, aki együttműködik a jemeni lázadókkal, azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok bíróság elé állítja. Jemenben 2014 óta dúl a polgárháború. Jemen az Arab-félsziget legszegényebb országa, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságától szenved, 34 milliós lakosságának körül-belül kétharmada szorul segítségre.