A történelem úgy tűnik, ismétlődik és amit nagyszüleink és szüleink átéltek, azt most nekünk és gyermekeinknek is át kell élnünk. Persze, mi magyarok sem maradunk ki az uniós elmebajokból. Most éppen azért indul eljárás Magyarország ellen, mert a magyar gyermekek nem juthatnak hozzá az LMBTQ ismeretekhez… Ennek fényében vizsgáljuk tehát a világpolitikai eseményeket… amelyekben a normalitásról egyáltalán nincs szó. Európát a saját vezetői irányítják egyenesen a pusztulásba…

Már nincs itt az ideje a beszélgetésnek, cselekednünk kell. Az európai vezetők Londonban találkoznak

Több ország jelezte ma, hogy részt kíván venni az Ukrajnára vonatkozó európai tervben – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök az Ukrajnáról szóló londoni csúcstalálkozó befejezése után. Szerinte már nincs idő a beszédre, ideje cselekedni. Európának sürgősen fel kell fegyverkeznie, és a tagállamoknak rendelkezniük kell a fiskális mozgástérrel a védelmi kiadások növelésére – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Reuters szerint. Von der Leyen szerint fel kell készülni a legrosszabbra.
A nyugati vezetők csúcstalálkozója kezdődött vasárnap délután a Lancaster House londoni birtokán, a Buckingham-palota közelében. A Keir Starmer brit miniszterelnök által szervezett találkozón Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Törökország, Dánia, Finnország, Lengyelország, Csehország, Románia és Kanada 19 magas rangú képviselője, valamint NATO- és EU-vezetők vesznek részt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen van.

A legfontosabbak:
• Az ukrajnai háború 1103 napja tart.
• A vezetők ukrajnai csúcstalálkozója Londonban
• Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnával együtt dolgoznak a háború befejezésének tervén
• ISW: Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek leállítása növelheti Oroszország győ-zelmi esélyeit
• Tusk megerősítette, hogy Ukrajna számíthat Lengyelország feltétlen támogatására
• Peszkov: Az Egyesült Államok külpolitikai nézetei nagyrészt egybeesnek Oroszország jövőképével

Mark Rutte NATO-főtitkár a nyugati vezetők londoni csúcstalálkozója után úgy véli, hogy több európai ország hamarosan bejelenti a védelmi kiadások emelését. Visszautasította azokat a találgatásokat is, amelyek szerint az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetése alatt nem segítené a NATO-szövetségeseket, ha megtámadnák őket.
Rutte szerint több állam bejelentette a védelmi kiadások emelését egy vasárnapi értekezleten. Rutte szerint az európai országoknak fel kell készülniük az Oroszország és Ukrajna közötti béke-megállapodásra, és biztonsági garanciákat kell nyújtaniuk Kijevnek. A szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy (Vlagyimir orosz elnök) Putyin soha többé ne próbálja megtámadni Ukrajnát - mondta. Rutte úgy véli, ezért szükséges, hogy az ukrajnai európaiak aktívak legyenek, és gondoskodjanak arról, hogy a megállapodás szerinti béke megőrződjön, fenn-tartható és tartós legyen.
A főtitkár úgy véli továbbá, hogy az Egyesült Államok Trump alatt elkötelezett a Washingtoni Szerződés ötödik, a Szövetség támadásokkal szembeni védelméről szóló cikkének betartása mellett. Trump pénteken azt mondta, hogy hisz az ötödik cikkben, de arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megvédi-e a balti államokat, azt mondta, hogy a három ország nehéz régióban van.

Minden, amit teszek, a béke megőrzését szolgálja - válaszolta arra az újságírói kérdésre, hogy kizárhatja-e a háborút Oroszországgal. Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A nyugati vezetők csúcstalálkozója kezdődött vasárnap délután a Lancaster House londoni birtokán, a Buckingham-palota közelében.

Az amerikaiak 52 százaléka támogatja Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, négy százalékuk Oroszországot, 44 százalékuk pedig egyik oldalon sem. Ez derül ki a CBS News és a Yougov Institute által ma közzétett közvélemény-kutatásból. A közvélemény-kutatást – amint azt a CNN közölte – Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki viszálya előtt végezték. Az amerikaiak 51 százaléka helyesli Trump republikánus elnök Fehér Házban végzett munkáját, míg 49 százaléka kritizálja azt.
Arra a kérdésre, hogy Trump tettei és kijelentései milyen hatással vannak a háborúra, a válasz-adók 46 százaléka mondta azt, hogy Oroszország mellett áll. A válaszadók 43 százaléka úgy véli, hogy Trump egyformán kezeli a két háborúzó országot, 11 százalékuk pedig úgy látja, hogy Ukrajnát részesíti előnyben.
A felmérés szerint Oroszországgal kapcsolatos álláspontjukat illetően az amerikaiak 34 százaléka, a republikánusok 41 százaléka tekinti Oroszországot szövetségesnek vagy baráti országnak. Az amerikaiak 32 százaléka és ugyanennyi republikánus negatívan ítéli meg Moszkvát, míg az amerikaiak 34 százaléka és a republikánusok 27 százaléka ellenségként tekint rá.
A felek közötti nagy különbség nyilvánvaló abban a véleményben, hogy az USA-nak továbbra is fegyverrel kell-e ellátnia a védekező Ukrajnát. A pártszakadás szerint 51 százalék egyetért ezzel, a demokraták 72 százaléka és a republikánusok 32 százaléka. A válaszadók 49 százaléka ellenezte a további fegyverszállításokat Ukrajnába, különösen a demokraták 28 százaléka és a republikánusok 68 százaléka.