„Megmondtam az Európai Uniónak, hogy az Egyesült Államokkal szembeni hatalmas deficitjét az amerikai olaj és gáz nagy mennyiségben történő vásárlásával kell ledolgoznia. Ha nem, jönnek a VÁMOK!”
– adta le egy új USA–EU-vámháború első lövéseit Donald Trump egy, a saját közösségi oldalán pénteken megjelent posztban. Nem világos, hogy a leendő elnök melyik uniós tisztségviselővel beszélt, sőt, a Politico cikke szerint az sem biztos, hogy egyáltalán beszélt-e valakivel. Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője legalábbis nem említett konkrét megbeszélést, ehelyett a lapnak csak annyit mondott:
„Az EU és az USA gazdaságai szoros integrációban állnak, ami általában kiegyensúlyozott kereskedelmi és befektetési kapcsolatot jelent. Készen állunk arra, hogy Donald Trumppal megvitassuk, hogyan tudjuk még erősebbé tenni ezt az eleve erős kapcsolatot – beleértve az energiaszaktort érintő közös érdekeinket.”
A republikánus politikus elnökválasztási kampányának egyik alapígérete egy minden importcikkre kivetendő 10-20 százalékos vám volt, ami Kína esetében a 60 százalékot is elérné. Az Európai Unió országaiból az Egyesült Államokba érkező áruk összértéke 2024 első hónapjában 503 milliárd dollár volt, azonban az uniós országok amerikai importja csak 309 milliárd dollárt tett ki. Azaz valójában Trump többletre gondolt, amikor hiányt írt.

Trump november végén ígéretet tett arra, hogy 2025. január 20-i beiktatása utáni első hivatali napján 25 százalékos kereskedelmi büntetővámot vet ki Mexikóra és Kanadára, melyet csak akkor fog megszüntetni, ha a két ország hathatós lépéseket tesz az Egyesült Államokba irányuló migráció és drogcsempészet felszámolására (a fentanilexportért felelőssé tett Kínát 10 százalékos vámmal fenyegette meg).
Donald Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok Kínán kívül az Európai Unióval is lejátszott egy kisebb kereskedelmi háborút, amelynek keretében a két fél az alumínium- és acélipari termékekre, az amerikaiak által whiskynek nevezett alkoholos italoktól a Harley Davidson motorokig változatos termékkategóriákra vetett ki büntetővámokat. És annak ellenére, hogy 2021-ben, Joe Biden hatalomra jutása után a feszültségek csillapodtak, a demokrata adminisztráció iparpolitikájának egyes elemei újabb konfliktusokat generáltak.

Trump egyébként minimum résnyire nyitott ajtón dörömböl; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanis a novemberi budapesti uniós csúcs alatt újságíróknak lehetőség szintjén említette azt, hogy az EU a 2022 után kieső orosz cseppfolyós gázt a repesztéses technikának köszönhetően energiaexportőrré avanzsált Egyesült Államokból pótolja, részben Trump kegyeinek megnyerése céljából.
Másfelől azonban az Európai Unió washingtoni nagykövete, Jovita Neliupšienė szintén novemberben azt mondta, hogy ha Trump újabb vámháborút akar indítani, akkor „az EU készen áll a válaszra”.


(Kovács Gábor )