Szerbiában hatalmas az elégedetlenség, amely hosszú idő után végre valamilyen formában megnyilvánul, egy magas szintű szolidaritásban, amely megszünteti az állampolgárok közötti területi, szakmai és minden más megosztottságot – nyilatkozta Gojko Božović, író, kiadó és a Proglas kezdeményezés egyik tagja. Hozzátette, hogy a diákok lázadásában van valami hitelesség, szellemesség, találékonyság és egyfajta rendíthetetlenség, ami a fiatalokra jellemző.
Božović az N1-nek elmondta, hogy a szerda esti diákgyűlés az elnöki hivatal előtt jelentős esemény volt, mivel a zajjal, amelyet keltettek, üzenetet küldtek: ha a rezsimhez kötődő médiumok nem akarják meghallani a más véleményeket, akkor azok, akik ezeket a médiumokat nézik, meghallhatják, hogy az országban léteznek más vélemények és elégedetlen emberek.
Hiba! Nincs megadva fájlnév.
Hiba! Nincs megadva fájlnév.
„Az elégedetlenség tegnap este nyilvánvaló volt ezen a tüntetésen, és az elmúlt napokban is egyértelműen látható a diákblokádokon, az Állj meg, Szerbia! akció keretében és sok más helyszínen. Egyszerűen bebizonyosodott, hogy az elégedetlenség Szerbiában hatalmas, és most, hosszú idő után, nemcsak hogy létezik, hanem valamilyen formában artikulálódik is. Úgy gondolom, hogy ez aggasztja a rezsimet. Nem véletlen, hogy az elnök éppen akkorra időzítette a nyilvános megszólalását, amikor a Proglas tribünje elkezdődött, az első a következő napokban és hetekben megrendezendő számos esemény sorában” – mondta. Véleménye szerint ez az artikuláció abban nyilvánul meg, hogy a társadalom különböző rétegei között egyfajta megértés alakult ki.
„Az elmúlt évek hosszú során nyilvánvaló volt a társadalom jelentős részének elégedetlensége, de ez az elégedetlenség nem egyszerre jelentkezett, vagy nem nyilvánult meg semmilyen politikai formában. Az emberek helyi szervezetekre, helyi problémákra és eseményekre tagolódtak. Területileg, szakmailag megosztottak voltak. Ha sztrájkoltak az ügyvédek, akkor nem szolidarizáltak velük más szektorok dolgozói, például a pedagógusok. Ha a pedagógusok sztrájkoltak, akkor a mezőgazdászok nem támogatták őket. Ezen kívül ideológiai megosztottság is létezett. Ezeket a megosztottságokat nagyrészt a hatalom szította. Az elmúlt hónapok eseményei viszont azt mutatják, hogy a társadalomban mélyebb artikuláció jött létre éppen azért, mert magas szintű szolidaritás alakult ki. A tragédia, amely Újvidéken történt, az egész társadalmat megmozgatta. Nincsenek területi megosztottságok. Másrészt szakmai megosztottságok sincsenek. Láthatjuk, hogy gyakran egy napon belül diákok, ügyvédek és mezőgazdászok tüntetései is zajlanak. Megható jeleneteknek vagyunk tanúi, amikor Szerbia különböző részeiből érkezik segítség az élelemhiánnyal küzdő blokád alatt lévő diákoknak vagy más szükséges eszközökkel” – mondta Božović. Ez mind azt mutatja, hogy jelenleg fejlett társadalmi tudatosság alakult ki.
„A társadalom szembesült egy fallal, komoly és mély problémákkal, amelyeket a hatalom nem képes megoldani, csak újabbakat generálni, amit már régóta tapasztalunk. Ugyanígy látjuk, hogy drámai eltérés van a rezsim érdekei és a társadalom különböző rétegeinek érdekei között. Ez megfigyelhető a lítium ügyében, a korrupció, a választások, az intézmények működése, valamint a politikai és szociális jogok példáin. Ugyanakkor világosan látszik, hogy a rezsim képtelen biztosítani az állampolgárok alapvető biztonságát. Bár úgy próbálja beállítani magát, mint amely építkezik, valójában módszeresen rombolja az intézményeket, a bizalmat, és a társadalmat is teljesen szétzilálta” – fogalmazott. Véleménye szerint a diákok általános tömeges lázadása az SNS rezsim legszembetűnőbb problémája.
„Ez érinti Belgrádot, de más városokat is, mint Niš, Kragujevac, Čačak és sok más település. Látjuk, hogy ez a lázadás hitelességet, szellemességet, találékonyságot és egyfajta rendíthetetlenséget hordoz. Ez mind a fiatalok sajátja.

( VZS)