A fegyvereket valószínűleg kezdetben orosz és észak-koreai csapatok ellen fogják alkalmazni az ukrán erők védelmében, elsősorban a nyugat-oroszországi Kurszk térségében - írja a The New York Times.

Biden döntése jelentős változást jelent az amerikai politikában. A döntés megosztotta tanácsadóit is. A váltás két hónappal Donald J. Trump megválasztott elnök hivatalba lépése előtt történt, aki megfogadta, hogy korlátozza az Ukrajnának nyújtott további támogatást.

Az ukránok számára a nagy hatótávolságú rakéták (Army Tactical Missile Systems, ATACMS) használatának engedélyezése arra válaszul érkezett, hogy Oroszország észak-koreai csapatokat vont be a harcba, mondták a tisztviselők.

A Biden-adminisztráció azután kezdte enyhíteni az amerikaiak által szállított fegyverek orosz területen való használatára vonatkozó korlátozásokat, hogy Oroszország májusban határokon átnyúló támadást indított Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa irányába.
Hogy segítsen az ukránoknak Harkiv védelmében, lehetővé tették, hogy a közvetlenül a határ túloldalán lévő orosz erők ellen használják a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszert (HIMARS), amelynek hatótávolsága körülbelül 80 kilométer. Ekkor azonban arra nem kaptak engedélyt, hogy a nagyobb hatótávolságú ATACMS rendszert is bevessék, melynek hatótávolsága eléri a 300 kilométer.

Bár a tisztviselők elmondták, hogy nem számítanak arra, hogy a váltás alapvetően megváltoztatja a háború menetét, a politikai változás egyik célja szerintük az, hogy üzenetet küldjenek az észak-koreaiaknak, hogy erőik sebezhetőek, megállítsák őket a további erősítés küldésében.

A tisztviselők elmondták, hogy bár az ukránok valószínűleg először az ukrán erőket Kurszkban fenyegető orosz és észak-koreai csapatok ellen vetnék be a rakétákat, Biden úr felhatalmazhatja őket arra, hogy máshol is bevethessék a fegyvereket.

Egyes amerikai tisztviselők szerint attól tartanak, hogy a rakéták határon túli bevetése Vlagyimir Putyin orosz elnököt arra késztetheti, hogy erőszakos megtorlássorozatba kezdjen az Egyesült Államok és koalíciós partnerei ellen.
Az orosz hadsereg nagyszabású támadást készül indítani a becslések szerint 50 ezer katona, köztük észak-koreai csapatokkal a Kurszkban beásott ukrán állások ellen, azzal a céllal, hogy visszaszerezzék az ukránok által augusztusban elfoglalt teljes orosz területet.

Az ukránok az ATACMS rakétákkal orosz és észak-koreai csapatkoncentrációkat, kulcsfontosságú katonai felszereléseket, logisztikai csomópontokat, lőszerraktárakat és utánpótlási vonalakat tudnának támadni mélyen az Oroszország belsejében.

A Pentagon egyes tisztviselői ellenezték, hogy ilyen rendszereket kapjanak ukránoknak, mert szerintük az amerikai hadseregnek így is korlátozottak a készletei. A Fehér Ház egyes tisztviselői attól tartottak, hogy Putyin kiterjesztené a háborút, ha odaadnák a rakétákat az ukránoknak.

A Moszkvával szembeni agresszívebb hozzáállás támogatói szerint Biden úr és tanácsadói túl könnyen megfélemlítették Putyin ellenséges retorikáját, és azt mondják, hogy a kormányzat fokozatos megközelítése az ukránok felfegyverzésében hátrányos helyzetbe hozta őket a harctéren.