„Az uniós jog elsőbbsége alapján a nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely sérti a Bírósághoz fordulás lehetőségét” – mondta ki ítéletében kedden a luxembourgi bíróság. Vasvári Csaba ügye még 2019-ben indult: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) büntetőeljárás indult egy svéd állampolgárral szemben lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés vétsége miatt, az eljárás során azonban a vádlott védője indítványt terjesztett elő egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére, azaz arra, hogy az uniós bíróság vizsgálja meg a magyar jogszabályok és az uniós jog összeegyeztethetőségét. Az eljáró bíró, Vasvári Csaba 2019. július 11-én az eljárást fel is függesztette, és kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának vizsgálatát. Vasvári azzal indokolta beadványát, hogy felmerülhet annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hoznak Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz. Polt Péter legfőbb ügyész néhány héten belül jogorvoslati kérelemmel élt az ügyben, mivel szerinte Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket az EU Bíróságától. Polt a Kúriához fordult, indítványa szerint az uniós alapszerződés alapján az Európai Unió Bíróságának előzetes döntésmeghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre. A Kúria pedig Poltnak adott igazat, és elmarasztalta és törvénysértőnek bélyegezte a magyar bíró eljárását. A Kúria szerint ugyanis az, hogy az Országos Bírósági Hivatal akkori elnöke, Handó Tünde törvényesen látta-e el feladatát, nincs összefüggésben az uniós alapszerződéssel. Csakhogy idén áprilisban az EUB főtanácsnokának indítványa megállapította, hogy a Kúria vitatott ítélete és az alapjául szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a EUB-hez, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. És ezt állapította meg az Európai Unió Bírósága is a kedden kihirdetett ítéletében: eszerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között létrehozott együttműködési rendszerrel ellentétes az, ha a nemzeti legfelsőbb bíróság valamely alsóbb fokú bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmét azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Az ilyen jogszerűségi vizsgálat ugyanis az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az ítélet szerint az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül a Kúria határozatát. Emellett megállapítják, hogy az uniós joggal ellentétes az, ha egy nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azért, mert előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az EU Bíróságához. A luxembourgi testület szerint önmagában az, hogy a nemzeti bírákat fegyelmi eljárásnak tehetik ki, sértheti az alapvető jelentőségű bírói függetlenséget, és visszatarthatja a nemzeti bíróságokat az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától – ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását. Arról már korábban részletesen is írtunk, hogy ez az ügy kifejezetten az Európai Unió látóterében van, tavaly ősszel ugyanis az Európai Bizottság az első, 2020-as jogállamisági jelentésében külön pontként emelte ki, hogy a Kúriával kapcsolatos fejlemények aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ha bármilyen módon korlátozzák egy tagállamban, hogy az EU Bíróságához forduljanak a bírók, az az igazságszolgáltatás függetlenségének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme. Ezek az uniós jogállamisági mechanizmus megindításának lehetséges okai között is szerepelnek – és ahogy arról beszámoltunk, a Bizottság az előző héten már kiküldte az első leveleket a lengyel és a magyar kormánynak, melyek a jogállamisági mechanizmus megindításának előzetes lépései lehetnek. ( Nagy A.)