A hivatalos adat szerint 55 százalékos részvétellel majdnem negatív rekordot döntöttek a görögök a vasárnapi parlamenti választáson. A Guardian idézte az egyik 600 fős szavazókör adatát: egy órával az urnazárás előtt – ami magyar idő szerint hat órakor volt – 200-an adták le voksukat, míg korábban ilyenkor már bőven 300 felett szokott lenni a részvétel. Az MRB közvélemény-kutató cég a modern kori görög történelem legkisebb részvételére számított. Volt olyan politológus, aki attól tartott, hogy ha 50 százaléknál alacsonyabb arány alakul ki, akkor görög viszonylatban „elégtelen” lesz a kormány politikai felhatalmazása. Más szóval bármilyen reformot hajt végre, azt „illegitimnek” fogják tekinteni az emberek. A választás azért aggasztó volt. A munkanélküli görögök a radikális pártokat támogatják. Az exit pollok részletes adatai szerint 16,6 százalékuk a neonáci Arany Hajnalra, 15,8 százalékuk a drachma visszahozatalát felvállaló Népi Egységre, 14,8 százalékuk a kommunistákra szavazott. A görögökre tehát megszorítások várnak – talán ezért jellemezte úgy a hangulatot egy megfigyelő, hogy olyan, mintha a társadalom egy nagy vereséget élt volna át. Az exit pollok szerint a választók majdnem 14 százaléka a választás napján döntötte el, hova teszi az X-et. Az utca emberét nagyon szíven ütötték a júniusban bevezetett pénzfelvételi és átutalási korlátozások – ez a Sziriza kormányzásához köthető. Sokan úgy gondolják, hogy Görögország egy Thaiföldhöz és Vietnamhoz hasonló szegény országgá válik, amely a turizmusból él, de a helyiek helyzete évről évre romlik. A szavazatok 35 százalékának összeszámlálása alapján a baloldali Sziriza áll az élen a szavazatok közel 35,4 százalékával, a második a konzervatív Új Demokrácia 28,1 százalékkal. A harmadik a szélsőséges jobboldali Arany Hajnal 7,2 százalékkal. A mérsékelt baloldali Paszok 6,4, a kommunista párt 5,4, a nacionalista Független Görögök (a Sziriza koalíciós partnere az elmúlt fél évben) 3,7 százalékon áll. A Szirizából kivált kemény vonalasok pártja, a Népi Egység közel van a parlamentbe jutás háromszázalékos küszöbéhez. Vangelisz Meimarakisz, az Új Demokrácia elnöke, elismerte pártja vereségét és gratulált vetélytársának a volt kormányfőnek Alekszisz Ciprasznak a Sziriza vezérének. A görögországi választási rendszerben a parlamenti bejutási küszöböt elérő pártok 250 képviselői helyen osztoznak a törvényhozásban. A győztes párt szavazatarányos képviselői helyei mellé további 50 mandátumot szerez a 300 fős testületben. Így bő egyharmados választási többséggel abszolút többséget lehet szerezni a parlamentben. A jelenlegi állás alapján a Szirizának 145 képviselője lehet, míg az Új Demokrácia 75, az Arany Hajnal 19, a Paszok 17, a kommunisták 15, a Független Görögök 10 helyre számíthatnak. Eszerint maradhat a januárban kialakult Szirza-Független Görögök koalíció – Ciprasz már fel is vette a kapcsolatot Panosz Kamennosszal, a párt vezetőjével, hogy tárgyaljanak a folytatásról. A szakértők már azon merengenek, hogy Alekszisz Ciprasz vagy a szerencse fia, vagy egy zseni. Pártja januárban azzal győzött, hogy befejezi a megszorításpolitikát, ám ennek ellenére nem vész el a görög euró. Egy népszavazás júniusban meg is erősítette a görögök ez iránti akaratát, és az ezt ismét megígérő kormányfőt. Látva, hogy a hitelezőket ez nem érdekli, Ciprasz egy nappal a referendum után elfogadta a megszorítások folytatását. Pártja emiatt később két részre szakadt. Lemondott, hogy új kormányzási felhatalmazást szerezzen, és ez a húzása bejött. A Sziriza ugyanolyan szavazati arányt érhet el, mint januárban, 15-20 százalékponttal alacsonyabb részvétel mellett. Ezt csinálja utána valaki!