Kész feladni a korábban bejelentett vétószándékát Lengyelország az Európai Unió (EU) 2021-2027-as költségvetésével, illetve a koronavírus utáni helyreállítást segítő alappal (Next Generation EU) kapcsolatban is, írja a Reuters a lengyel miniszterelnök-helyettesre hivatkozva. Jaroslaw Govin bejelentette: kormánya hajlandó elfogadni az összesen 1,8 ezer milliárd eurós pénzügyi csomagról szóló megállapodást azzal a feltétellel, hogy ahhoz egy részletes magyarázatot fűznek az uniós források lehívását érintő jogállamisági feltételrendszerről. Csütörtökön Gowin az Európai Bizottság több vezetőjével tárgyalt, ezt követően közölte azt újságírók előtt: Tudatosult bennünk, hogy ha vétót emelünk, akkor az új büdzsé helyett egy olyan megoldás lép életbe, ami nem lenne előnyös a számunkra. Azt is elmondta, hogy a lengyelek és magyarok által ellenzett jogállamisági mechanizmus újratárgyalása nem lehetséges – amit egyébként korábban már az EU intézményeinek valamennyi vezetője világossá tett. Ugyanakkor a most erre ráeszmélő lengyelek beérik a magyarázó szöveggel, amelynek célja, hogy világossá tegye: a szabályozás nem alkalmazható arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tagállamokra bármilyen más területen, mint az uniós források menedzselése. Hogy lesz egy ilyen magyarázó szöveg, az nem új, erre az EU soros német elnöksége már két hete ígéretet tett. Mindez tehát önmagában nem magyarázza a lengyel álláspont változását. Azt egyelőre nem tudni, mi a magyar kormány álláspontja, a legutóbbi idevágó közlés a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergelytől az volt, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány továbbra is fenntartja vétószándékát, és amennyiben jogállamisági rendelettel együtt kell szavazni a másik két, a költségvetést és a válságalapot érintő csomagról, akkor azt a magyarok megakadályozzák. Korábban megírtuk: múlt heti budapesti találkozójukatkövetően a lengyel és a magyar kormányfők abban állapodtak meg, hogy a két ország tartja magát a vétóhoz, és az ebben képviselt lengyel-magyar egységhez. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki egy titkos, Angela Merkellel szóban kötött különalkura utalgatott, ám az írásos megállapodások cáfolták a retorikájukat. Ráadásul már akkor világos volt, hogy a jogállamisági rendelet módosítása, vagy hatályba lépésének csúsztatása olyan helyzetet idézhet elő, amiben más tagállamok, és az Európai Parlament vétózna. Márpedig Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki éppen ahhoz kötötte a büdzsé és a NGEU megszavazását, hogy ne lépjen életbe a tagállamok minősített többsége által már informálisan jóváhagyott jogállamisági rendelet. Ehelyett azt javasolták, hogy az EU tagállamainak vezetői, azaz az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kezdjen egymás között vitát arról, hogy tényleg szükség van-e egyáltalán ilyen jogállamisági mechanizmusra. Az Orbán-Morawieczki paktum tehát lényegében befagyasztotta a jogállamisági mechanizmust, az idevágó tárgylásokban pedig – mint azt a múlt heti budapesti nyilatkozatuk – kikötötte: a két uniós tagállam nem dönt egymás nélkül, egymás ellenében. Ennek fényében igencsak meglepő a lengyel miniszterelnök-helyettes kijelentése, hiszen a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön megismételte: “nem tudjuk elfogadni az uniós költségvetést ebben a formában, és a vétóhoz jogunk van”. Gulyás azt is kijelentette: “ilyen rendelettervezettel megállapodás nem lesz”. Az informális szavazások az Európai Tanács nagyköveti értekezletén zajlottak, és noha a bejelentett politikai vétó ellenére a jogállamisági rendeletet 25 tagállam a támogatásáról biztosította, a 7 éves uniós keretköltségvetés, valamint az úgynevezett Next Generation EU (NGEU) segély- és hitelcsomag elfogadásának blokkolásával a magyar és a lengyel kormány megakasztotta a jogalkotási folyamatot ebben, a harmadik tervezet ügyében is. Most ugyanis a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kellene fogadni – és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni – az úgynevezett saját forrás rendeletet is, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (NGEU) létre lehetne hozni. A három jogszabályról egy csomagban szeretett volna szavazni a német soros EU-elnökség, ezért is kérte az informatív voksolást a múlt héten. A büdzséhez, és a helyreállítási alaphoz teljes konszenzus kell, a jogállamisági rendeletet viszont egyszerű jogalkotási rendben is el lehet fogadni. Ez azonban nem az Orbán által lekicsinyelt egyszerű többséget jelenti, hanem azt, hogy bármilyen idevágó uniós jogszabályt minősített többséggel lehet elfogadni, amihez elég 27-ből legalább 15 tagállam, amelyek az összlakosság legalább 65%-át képviselik. Márpedig Magyarországon és Lengyelországon kívül valamennyi tagállam támogatja a mechanizmust, így a minősített többségnél jóval nagyobb erő áll mögötte. Éppen ezért a legutóbbi uniós csúcson szinte alig esett szó erről az ügyről, hiszen a tagállamok állam- és kormányfői Angela Merkel német kancellárra bízták a helyzet megoldását. Orbán és Mateusz tehát a következő körben már közvetlenül az EU soros elnökségét ellátó német államfővel kellett volna egyeztessen, ám úgy tűnik, a magyar kormány ezen a héten és főként csütörtökön nem tárgyalt – legalábbis ilyen szinten – Brüsszelben, miközben a lengyel szövetséges tehát igen. Arról már a múlt héten írtunk, hogy brüsszeli forrásaink felvetették: végső soron megkerülhetővé tehetik a lengyel és magyar kormányt úgy, hogy az uniós alapszerződés 122. cikkely alapján a Tanács a Bizottság javaslatára, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről. Vélhetően ez a forgatókönyv helyezett nyomást a lengyelekre, ám azt egyelőre nem tudni, mi lesz az szuverenitását és gazdasági önállóságát hangoztató Orbánnal. A nagy költségvetési döntésnek mindenesetre a december 10-11-i állam- és kormányfői csúcson kellene megszületnie, de abból, hogy Orbán több rádiós nyilatkozatában is “hosszú hónapok csatájáról” beszélt az uniós költségvetés ügyében, inkább látszik: a magyar kormány tovább húzná az ügyet. ( TE)