Egy dologban republikánusok és demokraták egyetértenek: Joe Biden demokrata elnökjelöltre több amerikai fog szavazni a keddi elnökválasztáson, mint az újraválasztására készülő Donald Trump amerikai elnökre. És azt is mindenki tudja, ez nem jelenti azt, hogy Biden meg is fogja nyerni az elnökválasztást, a demokrata Hillary Clinton négy éve például majdnem hárommillió szavazattal többet kapott, mint Trump, mégis alulmaradt. Ennek oka az a választási rendszer, amellyel eldöntik, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke. Az USA-ban ugyanis nem az egész országban leadott szavazatokat összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert. Az első dolog, amit észben kell tartani, hogy az Amerikai Egyesült Államok ötven állam szövetsége. Arról pedig, hogy ki legyen szövetség vezetője, azaz az amerikai elnök, az államok döntenek. Minden egyes államnak adott számú elektori szavazata van. Minél népesebb egy állam, annál nagyobb beleszólása van a választásba: a legtöbb elektori szavazata Kaliforniának (55) és Texasnak (38) van, míg a legkisebb államoknak mindössze három. Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki eléri a 270-et. Két állam (Nebraska és Maine) kivételével az összes államban a „győztes mindent visz” elve érvényesül, azaz a legtöbb szavazatot szerző jelölt megkapja az állam összes elektori szavazatát. Így Kaliforniában hiába szavaztak 2016-ban 4,4 millióan a republikánus Trumpra, az állam mind az 55 elektori szavazata a 8,7 millió voksot szerző demokrata elnökjelölté, Hillary Clintoné lett. Ugyanígy Texasban gyakorlatilag „eltűnt” a Clintonra leadott 3,8 millió szavazat, hiszen az állam 38 elektori szavazata a 4,6 millió voksot szerző Trumpé lett. Még csak az sem szükséges, hogy a győztes jelölt megszerezze a szavaztok több mint felét. 2016-ban Trump például úgy kapta meg Pennsylvania állam húsz elektori szavazatát, hogy a szavazatok 48,2 százalékát adták le rá. Clinton 47,5 százalékot kapott, míg Gary Johnson, a Libertariánus Párt elnökjelöltje 2,4 százalékot. Az államok nagy részében előre tudni lehet, hogy melyik jelöltre fognak szavazni a választók: vannak biztosan republikánus (Mississippi, Oklahoma vagy Alabama) és biztosan demokrata államok (Kalifornia, New York vagy Washington) államok, ahol a választók többsége évtizedek óta ugyanannak a pártnak a jelöltjét választja. Ezekben az államokban jóformán nem is szoktak kampányolni a jelöltek, inkább csak arra a maroknyi államra koncentrálnak, amelyek választásról választásra ingadoznak a két párt jelöltje között. A választás minden bizonnyal az alábbi államokban dőle el. Pennsylvania, Florida, Michigan, Wisconsin, Észak-Karolina. Az adatok beérkezésekor egy órája  Trump főlényesen vezetett majd 30%-al vezet Indianaban és Kentuckyban. Az utóbbiban azonban már csak 4% az előnye. Floridában ami republikánus állam már alig 12 százalék Trump előnye Bidennel szemben és a szavaztok feldolgozása még folyamatban van. Azaz izgi lesz és szoros lesz. ( nagy a. -cst )