A korai szavazást elsődlegesen a koronavírus-járvány elleni védekezés hajtja, több államban is kibővítették a levélszavazás és a személyesen történő korai szavazás lehetőségeit. Michael McDonald floridai választási szakértő összesítése szerint október 22-e reggelig több mint 32 millióan voksoltak levélben, és majdnem 12 millióan személyesen. A szakértó úgy számol, az idén a korai szavazás elérheti a 85 milliót is, ami jelentősen túlszárnyalja a 2016-os 57 milliót. Bizonyos államok azt is közzéteszi, hogy a már leadott voksok hogyan oszlanak meg a regisztrált pártszimpatizánsok körében. 13 állam tesz közzé ilyen adatokat, ezek szerint október 22-e reggelig 10,4 millió regisztrált demokrata és 5,2 millió regisztrált republikánus adta le voksát. Ez a majdnem kettő az egyhez különbség hatására az amerikai sajtóban sokat hangsúlyozzák, hogy Joe Biden nagy eséllyel megnyerheti az elnökválasztást. A választási statisztikával foglalkozó szakértők azonban azt hangsúlyozzák, hogy a korai szavazás alapján igen nehéz ilyen típusú következtetéseket levonni. Ez idén már csak azért is igaz, mert a járványkezelés átpolitizáltsága miatt a republikánus szavazók nagyobb eséllyel várnak egészen a választás napjáig, hogy leadják szavazataikat, hiszen jelöltjük, Donald Trump hónapok óta a korai szavazásban rejlő – egyébként megalapozatlan – csalási potenciállal riogatja választóit. A Biden-kampány elég tudatosan kommunikálja támogatói felé, hogy a számukra igen kedvező felmérések ellenére se bízzák el magukat, és a 2016-os meglepetésszerű eredmény után ez nem is valószínű. Az elmúlt egy hétben egyébként csökkent Joe Biden előnye mind az országos, mind a választás sorsát eldöntő csatatérállamokban készült felmérésekben. A RealClearPolitics felmérésátlaga szerint október 13-án Biden még 10 százalékpontot vert Trumpra az országos közvélemény-kutatásokban, mostanra előnye már csak 7,7 százalékpont. A csatatérállamokban 10 nappal ezelőtti 5 százalékpontos előnye pedig mára négy százalékosra csökkent. A demokraták jelöltjének azonban még így is sokkal nagyobb esélye van győzni, mint a hivatalban lévő elnöknek, akit a koronavírus-járvány széles körben kárhoztatott félrekezelése és a négy évvel ezelőtti elitellenes választói hangulatra rezonáló üzeneteinek kiüresedése miatt is büntetik a választók. A The Verge épp a napokban közölt egy nagyszabású oknyomozó anyagot, amely aláássa Trump négy évvel ezelőtti fő kampányüzenetének hitelességét. Trump akkor azt ígérte, hogy újra felvirágoztatja az amerikai feldolgozóipart, új munkahelyeket visz vissza a tengerentúlról. Az oknyomozó anyagban egy olyan rozsdaövezeti beruházás szerepel, amely eredetileg 13 ezer új munkahely megteremtését ígérte Wisconsin államban, a kormányzat 4 milliárd dolláros támogatással ösztönözte a befektetőt, ám termelés azóta sem indult meg az üres hangárokban, és alig 100 új munkahely jött létre, az sem a kékgalléros dolgozók számára. A Trump-kampány pillanatnyilag komoly anyagi nehézségekkel is küzd, a republikánusok egyik vezető kampányszakértője és közvélemény-kutatója néhány napja meg is kongatta a vészharangot, és kijelentette, a Trumpé „a legrosszabb kampány, amit valaha is látott”. Ilyen körülmények között az utolsó elnökjelölti vita, amelyre magyar idő szerint szerda hajnalban kerül sor, óriási jelentőségű a regnáló elnök számára. Miközben a Biden-kampány legfőbb célja, hogy ne kövessenek el látványos hibát, addig Trumpéknak nagyot kell villantaniuk ahhoz, hogy érdemben tudjanak változtatni a kampány dinamikáján.   (cs)