Ilham Alijev azeri elnök részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket. Bakuban eddig az mondták, hogy a hadsereg fel van töltve katonákkal, és nincs szükség mozgósításra. Az azeri védelmi tárca közölte, hogy az örmények a régió szomszédságában fekvő Terter települést ágyúzták. A külügyminisztérium szerint kifejezetten lakott területeket és polgári célpontokat támadtak, ami sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Azeri oldalról bejelentették, hogy elfoglaltak számos, stratégiailag fontos magaslatot Talis település környékén, Hegyi-Karabahban, ahol vasárnap óta folynak a harcok. A tájékoztatásból kiderült, az azeri hadsereg egységei az örmény erőktől elfoglalt magaslatokból és kedvező állásokból továbbra is folytatják ellentámadásukat, hogy megerősítsék az eddig elért katonai sikereiket. A védelmi minisztérium azt is állította, hogy az örmény fél komoly veszteségeket szenvedett. Davit Tonoján örmény védelmi miniszter Hegyi-Karabahba látogatott, hogy megismerkedjen a frontvonalon kialakult helyzettel. Tonoján a térség miniszterelnökével, Araik Arutjunjánnal meglátogatta a hegyi-karabahi parancsnoki központot. Dzsalal Arutjunján hegyi-karabahi védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a helyzetet kézben tartják. Vardan Toganján, Örményország moszkvai nagykövete közölte, hogy Jereván humanitárius folyosók létesítésén dolgozik a hegyi-karabahi civil lakosság evakuálására abban az esetben, ha a konfliktus elfajulna. A Govorit Moszkva orosz rádiónak nyilatkozva a diplomata egyben reményét fejezte ki, hogy erre nem lesz szükség. A jereváni védelmi minisztérium közölte, hogy hétfőn 28 hegyi-karabahi katona esett el a harcokban. Susan Sztepanján, a tárca szóvivője szerint ezzel 59-re emelkedett a halottak száma (az el nem ismert) köztársaság területén. Hozzátette, hogy a térség védelmi erői visszavertek egy azeri harckocsirohamot, amelynek során az ellenség tíz járművét megsemmisítették. A hegyi-karabahi erők korábban legalább 15 katonájuk halálát ismerték el az azeri erők elleni harcban, az örmény védelmi minisztérium pedig 200 karabahi sebesült katonáról is hírt adott. A sebesülteket Jerevánba szállították. A terület védelmi minisztériuma arról tájékoztatott, hogy éjszaka is folytatódtak a súlyos harcok az arcvonal déli, délkeleti és északi részén, és a védelmi erők súlyos veszteségeket okoztak az azeri hadseregnek, visszafoglalva több magaslatot. Hasonló tartalmú közleményt adott ki az örmény védelmi minisztérium is, amely szerint az azeri erők reggel is folytatták az előrenyomulást az enklávé irányában tüzérség, páncélozott haditechnika és nehézágyúk bevetésével. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. A két, egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, elszakadva Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással. Intenzív diplomáciát folytat a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió stabilizálása érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Ezt a szervezet bécsi titkársága jelentette be hétfőn. Az erőfeszítésekben a többi között részt vesz Andrzej Kasprzyk, az EBESZ Örményország és Azerbajdzsán vitájában közvetítő különleges megbízottja, továbbá a szervezet minszki csoportja néven ismert testületének francia, orosz és amerikai diplomatája. Az EBESZ bécsi titkárságának közlése szerint a szervezet szakértői, akik rendes esetben a frontvonalak mentén felügyelik a helyzetet a szembenálló felek között, már több hónapja nem tudtak a térségbe látogatni a kiújult feszültségek miatt. Örményország egyébként hétfőn az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A strasbourgi székhelyű törvényszék közlése szerint Jereván kérelmével azt akarja elérni, hogy a szomszédos Azerbajdzsán hagyjon fel a civilek és a települések elleni támadásokkal Hegyi-Karabahban. A vitatott térségben vasárnap óta újultak ki a harcok. Mindkét fél heves tüzérségi tűzről számolt be. Jereván és Baku egymást okolja a helyzet ismételt elmérgesedéséért. Mindkét ország rendkívüli állapotot vezetett be és teljes mozgósítást rendelt el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, maga Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. ( nagy a.)