Mint ismeretes a választók 92 százalékos többséggel arra voksoltak egy népszavazáson, hogy önálló állam legyen Katalóniából, ám a spanyol kormány a szavazást illegálisnak nyilvánította, és komoly rendőri erővel csapott le a függetlenségükért tüntető katalánokra. Tucatnyi politikust pedig börtönbe vetettek. Az ügyben most, két évvel a referendum után születtek meg a leginkább várt bírósági ítéletek: a mozgalom kilenc politikai vezetőjét ítélték hosszú, 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre zendülésért, illetve korrupcióért, közpénz hűtlen kezeléséért. A legsúlyosabb, 13 éves büntetést a volt katalán elnökhelyettes, Oriol Junqueras kapta. A tizenkét vádlott közül három politikusnak nem kell börtönbe vonulnia. Junqueras a börtönből, a Reuters hírügynökségnek emailben adott interjúban egyébként azt mondta, nem adják fel a küzdelmet, és elkerülhetetlennek tartanak egy újabb függetlenségi népszavazást. Azt is hangsúlyozta, hogy társaival együtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. A spanyol legfelsőbb bíróság indoklása szerint az elítélt politikusok mindannyian tisztában voltak azzal, hogy jogilag életképtelen népszavazást terjesztettek elő, amit azonban úgy mutattak be mint, amely elvezet a független katalán köztársasághoz. A perben nem került a vádlottak padjáraCarles Puigdemontleváltott katalán elnök és egykori kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja, az ő kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították korábban. Alig pár órával az ítélet kihirdetése után már egymásnak is feszültek a feldühödött tüntetők és a rendőrök. A Demokráciacunami nevű szeparatista szervezet kezdeményezésére ezrek vonultak a barcelonai El Prat repülőtérre vonattal, busszal és autóval, majd miután a rendőrség elzárta a közlekedés útját, sokan több mint három órát gyalogoltak odáig. Végül 108 járatot törölni kellett a tüntetések miatt, 13 embert pedig orvosi ellátásban részesítettek, a rendőrök ugyanis már rögtön a megmozdulások első napján gumibothoz, valamint gázsprayhez nyúltak. Közben egyre több diák is az utcára vonult, és még az FC Barcelona is hivatalos közleményben ítélte el a bíróság döntését, tovább tüzelve az indulatokat. Kedd este a zavargások folytatódtak, immár Katalónia egész területén. Barcelonában egy békés, fáklyás felvonulásból lett több mint 40 ezres zavargó tömeg, a tiltakozók egy csoportja üdítős dobozokkal, petárdákkal, kövekkel dobálta a rohamrendőröket, és megpróbálta áttörni a központi kormány képviselete előtt a kordont, de visszaszorították őket. A térség több városában is voltak utcai harcok, tiltakozók csoportjai több közút forgalmát korlátozták, illetve a vasúti sínekre vonulva tüntettek. Szerdán pedig több ezer ember indult el öt katalán városból Barcelona felé a Szabadságmenetnek nevezett felvonuláson. Csatlakozott a felvonuláshoz a függetlenségpárti kormány több tagja és Quim Torra katalán elnök is. Noha a spanyol közszolgálati televízió információi szerint éjjel a tüntetők és a rendőrök közötti összetűzés során több mint kétszázan sérültek meg, köztük 72 rendfenntartó, és több mint harminc embert vettek őrizetbe, szakértők szerint afféle rendőrségi túlkapások, amik a 2017-es tüntetéseket jellemezték, most nem várhatók. Akkor az egész nemzetközi sajtót bejárták a szavazást megakadályozni próbáló, erőszakoskodó rendőrök képei. Pablo Simón, a madridi III. Károly Egyetem jogtudósa szerint ezúttal a hatóságok jobban félnek a jogi következményektől.