A nagykövetség bezárása azt jelenti, hogy a Magyarországon tartozkodó afgán menedékkérőknek nehezebb lesz iratokhoz vagy tolmácshoz jutniuk, de elsősorban azokat érintheti rosszul a bezárás, akik vissza akarnak térni Afganisztánba. Esetükben akár több héttel, hónappal  is meghosszabbodhat az ügymenet. Július elseje óta nem ugyanis nem működik a budapesti afgán nagykövetség , amelyet a Külügyminisztérium is megerősítette. A tárca szerint azért zárt be a nagykövetség, mert az afgán kormány takarékossági okokból csökkenti a külképviseleti hálózatát. A követség honlapja pedig gyakorlatilag nem működik; még a nagykövet üdvözlő szövegét sem lehet megnyitni. Az Esti Újság azonban úgy tudja egészen más okok miatt záratták be az afgán nagykövetséget. A követség elsőszámú embere ugyanis komoly konfliktusokba keveredett kollegáival és ez odáig fajult, hogy a diplomata feljelentette a rendőrségen a beosztottait, sőt rendőröket is hívott a nagykövetség épületébe. Nos mindez nem szokás, sőt kimondatlanul tiltott dolog. Ráadásul a pénzügyei is egyre zűrzavarosabb lett a követség vezetőjének, amelynek híre mind eljutott Kabulba. A kinti Külügyminisztérium szerint a nagykövet méltatlanul viselkedett és szégyent hozott hazájára ezért úgy döntöttek bezárják a követséget.  Így megelőzvén a még nagyobb diplomáciai fiaskókat.  Legalábbis egy időre. Információink szerint nem kizárt, hogy a kabuli kormányzat egy konzulátust majd nyit pár hónap elteltével ismét Budapesten. Zsohár Zsuzsa, a hozzánk érkező menedékkérőket segítő Migration Aid szóvivője szerint az afgán állam ezzel magára hagyta állampolgárait azzal, hogy megszüntette budapesti külképviseletét. Mint elmondta, az afgán menedékkérők olyan esetekben fordultak a követséghez, ha valamilyen iratra vagy tolmácsra volt szükségük, de a követség feladata volt az anyakönyvi kivonat és a halotti bizonyítvány kiállítása is. A Migration Aid szóvivője hozzátette: a bevándorlóknak ezután nem marad más választásuk, mint a Bevándorlási Hivatalon keresztül kapcsolatba lépni a bécsi afgán nagykövetséggel, hiszen az esetek többségében nincs pénzük telefonálásra és a magyar határt sem léphetik át.

Jogi következménye nincs, de gyakorlati-technikai problémákat okozhat – mondta az afgán nagykövetség bezárásáról Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, aki szerint ez azt is mutatja, hogy az afgán állam gyakorlatilag működésképtelen. A követség bezárása főleg azok számára okozhat problémát, akik vissza akarnak menni Afganisztánba, mert akár több héttel is meghosszabbodhat az ügymenet.

A menedékkérők alapesetben nem fordulhatnának a származási országuk hatóságához, de az afgán eset olyan szempontból speciális, hogy a menedékkérők többsége nem az állam üldözése miatt hagyja el otthonát, hanem mert az állam képtelen szavatolni a biztonságukat, ezért ők a követségüktől várnak segítséget. A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint jelenleg  5-6000 menedékkérő tartózkodik Magyarországon, ebből 2000 fő afgán.