A tiltakozásokat Állítsuk meg a puccsot-jelmondattal hirdették meg olyan városokban egyebek között, mint London, Manchester, Newcastle, Bristol és Belfast. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője egy skóciai tüntetésen vett részt, a londoni tömeghez Diane Abbott, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje szólt a kormányzati főutcánál (Whitehall), aki elmondta, hogy Corbyn támogatásáról biztosítja a tiltakozást. Londonban a tüntetők a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidenciát védő kapuknál gyülekeztek transzparensekkel, és azt skandálták, hogy Boris Johnson, szégyelld magad, Trump bábja, szégyelld magad, Hazug Johnson, szégyelld magad. Tüntetések voltak még, Amszterdamban, Berlinben, és Rigában is. Johnsont nem az emberek választották - mondta az egyik tiltakozó, aki hozzátette: Nem engedhetjük meg egy ilyen politikusnak, hogy katasztrófába vezessen minket. Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti. A brit miniszterelnök a héten kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet az Európai Unióból. A királynő jóváhagyta a kérelmet. A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-étől vagy 12-étől függesztik fel bő egy hónapra, október 14-éig. Johnson azonban a Sky News brit hírcsatornának nyilatkozva úgy vélekedett: a Brexit késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte Nagy-Britanniának szüksége van. Keményvonalas Brexit-párti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította. Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval.