Az SPÖ indítványát az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jetzt (Most) is támogatta, így megvolt a szükséges többség. Ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány egy kormány ellen Ausztriában. A leváltott kancellár pártja az EP-választásokon szárnyalt, a szociáldemokraták történelmi mélyponton vannak. A szavazás értelmében Alexander van der Bellen szövetségi elnök még ma este meneszti Kurz kormányát. Ezután neki kell megbíznia egy olyan személyt, aki átmeneti kancellárként, a parlamenti pártok többségének támogatását élvezve fel tudja állítani az átmeneti szakértői kormányt. A mostani miniszterek az átmeneti kormány kinevezéséig maradnak hivatalukban. A szövetségi elnök korábban azt mondta, a lehető legkorábbi időpontra, szeptemberre tűzi ki az előrehozott választást, de ennek pontos időpontja még nincs meg. A most megbuktatott, mindössze 32 éves Sebastian Kurz és az Osztrák Néppárt (ÖVP) a mai szavazástól függetlenül optimistán nézhet a jövőbe, mert messze ők a legerősebb párt Ausztriában - a vasárnapi EP-választásokon még növelni is tudták támogatottságukat. Más kérdés, hogy szeptemberre találnak-e olyan koalíciós partnert, akivel meglesz a többségük. A bizalmatlansági indítványt az ÖVP-n kívül csak a liberális NEOS utasította el. A Die Presse publicistája azt írja: ezzel szemben a tegnapi EP-választásokon 1945 óta legrosszabb szövetségi eredményüket elérő szociáldemokraták és az FPÖ idén mindössze annyi eredményt könyvelhetnek el maguknak, hogy képesek voltak megbuktatni Kurz kormányát. Még mindig itt vagyok. Itt állok előttetek olyanként, amilyen vagyok, mint egy közületek, aki szeretne megváltoztatni valamit - mindegy, hogy hivatalban vagy anélkül, mindegy, hogy egy cím birtokosaként vagy anélkül - mondta a parlamenti szavazás után híveinek Sebastian Kurz a bécsi Politikai Akadémián. A leváltott kancellár elfogadja a parlament döntését, mert az demokratikusan született. Ellenfeleinek azzal vágott vissza, hogy az Osztrák Néppárt elleni gyűlöletben egyesülve az FPÖ nagyon gyorsan új koalíciót alkotott a szociáldemokratákkal. A kancellár szerint azonban hiába váltották le őket, a változást nem lehet megállítani. Az elkövetkező hónapokban támogatást kérnek az emberektől országszerte és a szeptemberi választásokon valóban a nép fog dönteni. Ausztriában 1945 óta ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány az eddig benyújtott 185 előterjesztés közül. Korábban minden kormánynak megvolt a szükséges parlamenti támogatása ennek elhárítására. A Heinz-Christian Strache alkancellárról május 17-én nyilvánosságra került ibizai botrényvideója azonban politikai földindulást és kormányválságot hozott Ausztriában, amelyet 2017 óta Sebestian Kurz kancellár Osztrák Néppártja (ÖVP) és a bevándorlásellenes, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) irányított. A 2017 júliusában Ibizán készített felvételen Strache a Kronen Zeitung felvásárlásáért és pártja támogatásáért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért egy orosz oligarcha állítólagos rokonának, és a kedvéért privatizálta volna fél Ausztriát. A botrány másnapján Strache alkancellár lemondott, Sebastian Kurz pedig bejelentette: felmondja a koalíciót az Osztrák Szabadságpárttal. A Szabadságpárt ezután összes miniszterét visszahívta a kormányból, akiket a kisebbségi kormányzásra kényszerülő Kurz szakértőkkel pótolt a szeptemberre esedékes előrehozott választásokig. De a dolog nem állt meg itt. Először a zöldpárti-populista Jetzt (Most), majd az Ausztriai Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelentette be, hogy nem elégszenek meg ezzel: Kurz lemondását is követelik, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kancellár kisebbségi kormánya ellen. Ehhez megvolt a többségük az osztrák parlamentben (Nationalrat), miután a kormányból kilépő Osztrák Szabadságpárt is támogatásáról biztosította a bizalmatlansági indítványt. Miközben újabb és újabb verziók jelennek meg arról, ki és miért rendelhette meg a Heinz-Christian Strachét lejárató videót (amiben leginkább ő járatja le saját magát), Herbert Kickl, a Kurz által szintén menesztett, bevándorlásellenes belügyminiszter nemrég egy merőben új és vad feltételezést lebegtetett meg. Eszerint a belügyminisztérium megkaparintása érdekében maga Kurz rendelte meg saját koalíciós partnerének lejáratását, és ebben közreműködött az osztrák titkosszolgálat is.