Az EU-s távozás feltételrendszerét lefektető kilépési megállapodás pénteki elutasítása azt jelenti, hogy a múlt heti EU-csúcson felajánlott két halasztási opció közül a második lép életbe. Ha átment volna a megállapodás, akkor annak feltételrendszere szerint lépnek ki, miközben május 22-ig maradhatott volna az Egyesült Királyság az EU tagja. Addig, de valójában már az április 10-re összehívott rendkívüli EU-csúcsig kell eldönteniük, mit szeretnének: rendezetlen brexitet – amit már többször is nagy többséggel elutasítottak véleménynyilvánító alsóházi szavazásokon –, vagy pedig hosszabb halasztást kérnek, de ebben az esetben európai parlamenti választásokat kellene tartaniuk májusban. Egy ilyen újabb halasztási kérelmet az EU 27 tagországának egyhangúlag jóvá kellene hagynia. Pénteken, a brexit eredeti, de már elhalasztott dátumán a korábbiaktól eltérően nem az egész megállapodáscsomagról, hanem csak a kilépési megállapodásról szavaztak, amiről leválasztották az ahhoz kapcsolódó politikai nyilatkozatot. Az 585 oldalas kilépési megállapodás fekteti le a távozás feltételrendszerét, és jogilag kötelező érvényű. A 26 oldalas, pénteken kihagyott politikai nyilatkozat vázlatosan foglalja össze a jövőbeni kapcsolatok alapelveit, és jogilag nem kötelező érvényű. Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le az alsóházban a teljes megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. Most May annyit tudott felmutatni pénteken, hogy ezt sikerült 58 képviselőre leszűkítenie, ez azonban még mindig tetemes különbség. A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás volt a leginkább elfogadhatatlan a teljes megállapodást ellenző képviselők többségének, ez pedig a pénteken szavazásra bocsátott kilépési megállapodásnak a része volt. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek. A kormányfő a párton belüli ellenfeleit azzal is próbálta megnyerni, hogy szerdán belengette, kész lemondani, ha átmegy a megállapodása az alsóházban. May előhúzta az utolsó kártyáját is, de az északíreket nem hatotta meg. Az alsóház nyolc brexitalternatíváról szavazott: egytől egyig elutasították az összeset. A brit törvényekbe is belefoglalták, hogy április 12. előtt nem lehet kilépés. Theresa May az újabb leszavazás után azt mondta, sajnálja az alsóház döntését, aminek súlyos következményei vannak. Szerinte bármilyen további halasztásnak világos célja kell, hogy legyen, és bele kell egyeznie a többi 27 EU-tagországnak is. Úgy látja, hogy innentől „szinte biztos, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az EP-választásokon. May azt mondta, hogy a kormány továbbra is egy rendezett brexit irányába dolgozik majd, de „attól tartok elérjük ennek a folyamatnak a korlátait az alsóházban. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn azt kérdezte Maytől, hogy végre elfogadja-e: a képviselők nem kérnek a megállapodásából, mivel szerinte úgy tűnik, hogy akár további szavazásról sem tett még le. Szerinte az alsóház felelőssége, hogy valamilyen brexitalternatíva mögött többséget tudjon felmutatni. Ha pedig May nem képes alternatívát találni, akkor mennie kell. Egyébként pedig megint előrehozott választást követelt. Diplomaták szerint az EU-ban sem várták, hogy pénteken átmenne May kilépési megállapodása, ami önmagában elég lett volna a május 22-i kilépési határidő aktiválásához. Az Európai Bizottság sajnálatosnak nevezte a kilépési megállapodás leszavazását. Azt írták, hogy innentől a briteknek kell jelezniük április 12-ig, hogy mit szeretnének. Azonban a megállapodás sorozatos leszavazásával a rendezetlen kilépést valószínű forgatókönyvnek tartják április 12-én, az EU pedig teljes mértékben felkészül erre is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy a pénteki alsóházi szavazás fényében úgy döntött, hogy április 10-re EU-csúcsot hív össze. Ezen dönthetné el az EU, hogyan reagál az Egyesült Királyság további halasztási kéréseire, vagy bármilyen új javaslatára.