Trump a szükségállapot és a fal
Donald Trump amerikai elnök szükségállapotot hirdetett, hogy így szerezzen pénzt a beígért határfalára. A dolog ugyanakkor jogilag és politikailag is költséges lehet számára, és a most az ügy mögé beállni kénytelen konzervatívok később megbánhatják az egészet. A demokraták viszont nem járnak rosszul: kaptak egy népszerű és politikailag nyerhető harcot, és saját ellentéteik helyett Trump ekézésével foglalkozhatnak.
Donald Trump amerikai elnök pénteken szükségállapotot hirdetett. A drasztikus elnök lépésének oka, hogy miután a Demokrata Párt többségbe került a törvényhozás alsóházában, nem hajlandó jóváhagyni, hogy finanszírozzák Trump egyik fő választási ígéretét, azaz hogy falat építsenek a mexikói határra. Trump ezért most arra hivatkozik: a “drogok és bűnözők” inváziója” veszélyezteti az Egyesült Államokat, emiatt a kongresszusi ellenkezést megkerülve, saját hatáskörben fogja felépíttetni a falat. Az elnök 5,7 milliárd dollárt kért a törvényhozástól, ennek csak töredékét kapta, és azt sem falépítésre. Az elnök azonban nem állt meg, most a védelmi minisztérium beruházásokra szánt keretéből tervezi elvenni ezt az összeget, hogy reagáljon az állítólagos válsághelyzetre. Trump lépése az amerikai alkotmányos rendszert döntögetik, aminek komoly következményei lesznek. A szükségállapot intézménye ugyanis nem belpolitikai viták rendezésére lett kitalálva, hanem arra az esetre, ha súlyos veszély fenyegeti a nemzetet, és ennek leküzdése érdekében gyors és határozott döntésekre van szükség az elnök részéről. Maga a szükségállapot kihirdetése egyébként nem radikális dolog, 1978 óta 58 esetben hirdettek ki szükségállapotot amerikai elnökök, és ebből 31 a mai napig érvényben van. Ugyanakkor ezek nagyrészt konkrét (és jellemzően külföldi) konfliktusokkal és válságokkal foglalkoztak (például Észak-Koreával, a tálibokkal, a Sierra Leone-i konfliktusgyémántokkal vagy akár a sertésinfluenzával), nem pedig az amerikai belpolitikai viták aduászaként használták őket. Olyanra is csak kétszer volt példa, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül használtak fel költségvetési forrásokat a szükségállapot alatt: egyszer az öbölháború alatt, egyszer pedig a 2001-es terrortámadások után.
2019.02.17 20:08:57


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!