A bíróság ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól. Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról - írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság megállapította továbbá: az ügyészség nem bizonyította, hogy a vádlott a határok megváltoztatásának céljával cselekedett. Janukovics nyilatkozataiban a bíróság nem talált ilyen akcióra való felhívást. A bíróság mindenképpen szükségesnek ítélte a vádlott elzárását a társadalomtól, ugyanakkor a vádpontok alapján kiszabható legsúlyosabb büntetés, vagyis az ügyészség által kért 15 év szabadságvesztés kiszabását sem tartotta megalapozottnak. Az ítélet szerint Janukovicsnak több mint 98 ezer hrivnya (mintegy 985 ezer forint) eljárási költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet kimondja, hogy Oroszország a Krím félszigeten agressziós cselekményt hajtott végre, így Janukovics tettei, amelyekkel ebben közreműködött, bűnsegédletnek minősülnek.  Azt a tényt, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen a Krím elcsatolásával, a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az önrendelkezési jog gyakorlását már megvalósították a félszigeten az 1991. évi népszavazáson, amelynek eredményeképpen kihirdették Ukrajna függetlenné válását. A bírák hamisnak minősítették Janukovics azon kijelentéseit, amelyeket bizonyos ellene irányuló támadásokról, valamint az orosz ajkú lakossággal szemben a Méltóság Forradalmának nevezett 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán tapasztalható fenyegetésekről és egy humanitárius katasztrófa jeleiről tett. Az exelnök ügyvédei mindvégig kitartottak védencük ártatlansága mellett. Érvelésük szerint a Krím Oroszország általi bekebelezéséhez nem Janukovics, hanem a Majdan-aktivisták és az új ukrán vezetés tevékenysége vezetett. A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek. Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a kijevi tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott. Ezt követően a Krímet orosz fegyveres alakulatok szállták meg, majd márciusban Oroszország önkényesen elcsatolta a félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, és még az év tavaszán most is tartó fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. A jelenleg is Oroszországban tartózkodó Janukovicsot távollétében ítélték el, ami azt jelenti, hogy ha sikerül őt valaha őrizetbe venni, akkor Ukrajnában letartóztatásba helyezik, és ezután kezdi meg letölteni büntetését. A mostani ítélet még nem jogerős, ellene 30 napon belül fellebbezés nyújtható be. A terjedelmes, 143 oldalas ítéletet csaknem nyolc órán át olvasta fel a bíróság.