Az MSZP szerint a gyerekek iskolában eltöltött első éveik alapvetően meghatározzák jövőbeli teljesítményüket, ezért meg kell változtatni az alapozó képzést. A párt az alsó tagozat kibővítését javasolja, Kunhalmi Ágnes szerint több időnek kell jutni az alapkészségek fejlesztésére, az írásra, az olvasásra, a számolásra. Az elemi meghosszabbítása “még ebben a ripityára szétvert közoktatási rendszerben is jótékonyan hat a gyerekekre” – mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Az MSZP közoktatási reformjában a négy évfolyamos gimnázium mellett szintén négy évfolyamos szakközépiskolai rendszert javasol, emellett támogatják a tankötelezettség 18 éves korhatárra való emelését, illetve a szakközépiskolákban a közismereti órák számának növelését. Kunhalmi Ágnes szerint szükség van a tantervek és a tankönyvek módosítására is. A szakmát, a szakszervezetek, oktatáskutatókat, pedagógusokat hívják segítségül, hogy 2016-ig együtt dolgozzák ki a részleteket, és 2017 szeptemberétől vezessék be az öt évfolyamos alsó tagozatot – közölte. Kunhalmi Ágnes a javaslat költségeit tanévenként 28-30 milliárd forintra becsülte. Ennek fedezetét a költségvetésben meg lehet teremteni, ha van akarat arra – mondta. Az MSZP ötlete nem teljesen újdonság. Korábban, 2011-ben Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke állt elő azzal a felvetéssel, hogy érdemes-e meghosszabbítani az általános iskolai képzés idejét egy évvel. A februári Fidesz-frakcióülésen a kormánypárt is tárgyalt erről Rogán Antal frakcióvezető kezdeményezésére. Rogán jelezte, hogy a kilenc évfolyamos általános iskola nagy horderejű változás lenne, de a vitákat időben le akarják folytatni. Változtatni így szerinte is csak 2016 szeptemberétől lehetne. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz az alsó vagy a felső tagozathoz tenné hozzá a plusz egy évet, Pokorni 4+5 éves képzést javasolt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete márciusban tartott szakmai fórumot, ahol megegyeztek az átalakítás létjogosultságában. Az új modell szerintük igényli a pedagógusképzés rendszerének újra gondolását is. Továbbá a finanszírozási rendszer átalakítását is, mivel hazánkban az általános iskolákban csupán 5400 óra finanszírozott, ugyanakkor az európai átlag 7500 óra, míg Ausztráliában ez 10000 óra. A szakmai kerekasztalon kitértek arra, hogy a még rendelkezésre álló Uniós támogatások igénybe vételével az alapozó oktatási reform véghezvitele a szűkös 2017 szeptemberi dátumig könnyebben megvalósulhatna.