Volt már bizony könnyebb töri érettségi is
A matek után komoly történelmi látásmódot és szakismeretet igényel a kérdésekre való válaszolás a történelem érettségin. A Nyugat-római birodalomról, a reformációról, a török hódításról, az osztrák-magyar kiegyezésről kaptak kérdéseket többek között a diákok a középszintű történelem érettségi első, rövid feladatokból álló részében.

A feladatok között szerepeltek még a két világháború közötti Magyarországról, a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakról valamint a jelenkori népességrobbanásról, és az ENSZ-ről szóló kérdések is. A második részben, az esszéfeladatok között Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a jobbágyfelszabadítás, II. József, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei. A rövid, egyetemes történelemre vonatkozó kérdéseknél a diákok a felvilágosodás alapelvei és Németország első világháborús szerepe közül választhatnak. A kérdéssor alapján kijelenthetjük, hogy idén már elvárják a diákoktól a pontos fogalmak használatát, a szaknyelvet, a kiterjedt történelmi látásmódot. Több feladatban is egy fontos esemény egy részmozzanatára koncentrálnak, tehát nem tehetik meg a végzősök, hogy csapongjanak  – nyilatkozta egy budai gimnázium szaktanára az eduline-nak. Mint mondta, ott van például a reformációra irányuló kérdés, melyben kifejezetten az augsburgi vallásbékére kíváncsiak. Ennyire részletesen középszinten nem szokták ezt tanítani, csak egy nagyobb téma, a reformáció kapcsán említik meg, maga az augsburgi vallásbéke pedig mindössze két mondat szokott lenni – mondta a szaktanár. A kiegyezés kapcsán megemlítette, hogy a szövegrészletek lehetnének hosszabbak, ugyanis a megadott részletek alapján nehéz rájönni, mire is utal a szerző. Azt is elmondta, az egyik feladat részkérdése „elég inkorrekt”, mert nem lehet pontosan meghatározni, mire kérdeznek rá, több megoldás is elképzelhető. Az utolsó kérdés szerinte kellemes, azt nem tudja, minden végzős elért-e a tananyagban eddig, de a források alapján azért megoldható a feladat. Középszinten 1254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6372 diák tesz érettségit. A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adja. Szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll (I. egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása, II. szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása).
2015.05.06 10:09:26


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!