Az év első újszülöttjét a Santana nevű nőstény zsiráf hozta világra január elsején. Nem sokkal megszületése után – ahogyan ez a patásoknál szokásos – már megpróbált lábra állni, pár kisebb bucskázás után, egy óra elteltével sikerült is. Néhány perccel később már anyatejet is ivott és azóta is rendesen fejlődik – írja közleményében az intézmény. Az újszülöttet és az anyaállatot a gondozók külön istállóban, afféle szülőszobában különítették el, hiszen az állatoknak ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szükségük. Éppen ezért jelenleg még a közönség sem láthatja őket. Erre várhatóan néhány nap múlva kerülhet sor, és előreláthatólag a hónap közepén megkezdik az összeszoktatást a zsiráfcsapat többi tagjával is. A közlemény szerint az anyaállat a Fővárosi Állat- és Növénykert zsiráfcsapatának legidősebb tagja. 1996. július 22-én született a csehországi Liberec állatkertjében, tehát az idei évben fogja betölteni 21. életévét. 1997. június 12-én lett a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója. Meglehetősen tapasztalt anyának mondható: első borja, a 2001-ben született Samburu nevelésébe ugyan a gondozóknak is be kellett segíteniük, ám további négy borjat egymaga nevelt fel teljes sikerrel, és minden remény megvan arra, hogy a mostanival sem lesznek gondok. A fővárosi intézményben 1868 óta foglalkoznak zsiráfok tartásával. Az első zsiráfot – akkori nevén „foltos nyakorjánt” – még Ferenc József ajándékozta, Erzsébet királyné közbenjárására. Az elmúlt közel másfél évszázadban – a mostani jövevénnyel együtt – összesen 32 egészséges zsiráfborjú született a magyar főváros állatkertjében. Jelenleg három felnőtt nőstény (Santana, Ingrid, Sandra), egy hím (Akin), két fiatal, a 2015-ös esztendőben született állat (Ikinya, Sisi), illetve a most született borjú, tehát összesen hét állat képviseli a zsiráfokat Budapesten. A zsiráfokat a legutóbbi időkig egy fajnak tekintették, amelyen belül azonban több, általában hét, nyolc vagy kilenc alfajt különböztettek meg a természettudósok. A legújabb, namíbiai, német és amerikai kutatóintézetek összefogásával végzett genetikai vizsgálatok tavaly közzétett eredményei alapján azonban felmerült, hogy a fejlődéstörténeti kapcsolatokat jobban kifejezné, ha a zsiráfokat négy különálló fajra osztanák fel, ezeken belül megkülönböztetve a további alfajokat. A budapesti zsiráfok vérvonala a Dél-Szudánban, Uganda északi, valamint Kenya nyugati részén élő típusra vezethető vissza, amelyet hagyományosan ugandai, vagy más néven Rothschild-zsiráfoknak (Giraffa camelopardalis rothschildi) neveznek. Az újabb felfogás szerint ezek az állatok az északi faj núbiai alfajához (Giraffa camelopardalis camelopardalis) tartoznak – olvasható a közleményben. A zsiráfok vemhességi ideje általában 400 és 460 nap között szokott lenni. Az újszülöttek 170-180 cm magasak. A borjak 12-16 hónapos korukig vesznek magukhoz anyatejet, bár néhány hónaposan már megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, amelynek aránya ettől kezdve folyamatosan növekszik. A nőstények 5, a hímek 7 év elteltével érik el az ivarérettséget.