Korábban a kivándorlás a családok számára hatósági bonyodalmakkal járt, mivel a szülőknek be kellett szerezni egy gyámügyi jóváhagyást, ha kiskorú gyerekükkel akartak kivándorolni.
Eddig, ha ezt valaki a kiköltözésnél elmulasztotta, megsértette a magyar jogszabályokat és illegálisan járatta iskolába a gyerekét. Persze lehetőség volt a hivatalos dokumentumok utólagos beszerzésére is, ebben az esetben pénzbírságot is kiszabhatott a hatóság. A korábbi Ptk. a gyermek védelme miatt írta elő a gyámügyi korlátozást. Az Unióhoz való csatlakozásunkkal a korábbi jogszabály anomáliába ütközött, ugyanis az EU minden olyan intézkedést tilt, amely korlátozza a tagállamok állampolgárainak szabad letelepedését az Unión belül. Jövedelemigazolás, részletes környezettanulmány, befogadó nyilatkozat az iskolától, egészségbiztosítási jogviszony, ilyen papírokra volt szüksége más uniós országban letelepedni kívánó családoknak. A kiköltözéshez szükséges iratokról a gyámügy részletes tájékozást adott. A legtöbben azonban erről a jogszabályról sem tudtak. A minisztérium által közölt statisztikájából az derült ki, hogy az elmúlt 5 évben a kiskorúak végleges letelepedése érdekében indított ügyek száma 200 alatt maradt. A korábbi törvény nem rendelkezett arról sem egyértelműen, hogy mi tartozik a végleges letelepedés fogalmába, született már olyan bírói határozat, ami az egy évnél hosszabb kint tartózkodást is ide sorolta. A törvényi változás miatt, már csak akkor kötelesek a szülök a gyámügyhöz fordulni, ha 18 év alatti gyermekük egyedül, egy évnél hosszabb ideig akar külföldön tartózkodni, munkavállalás vagy továbbtanulás céljából. Ebben az esetben a kiskorú külföldi tartózkodása a gyámhatósághoz benyújtott együttes szülői beleegyezéssel válik legálissá.
Korábban a kivándorlás a családok számára hatósági bonyodalmakkal járt, mivel a szülőknek be kellett szerezni egy gyámügyi jóváhagyást, ha kiskorú gyerekükkel akartak kivándorolni.
Eddig, ha ezt valaki a kiköltözésnél elmulasztotta, megsértette a magyar jogszabályokat és illegálisan járatta iskolába a gyerekét. Persze lehetőség volt a hivatalos dokumentumok utólagos beszerzésére is, ebben az esetben pénzbírságot is kiszabhatott a hatóság. A korábbi Ptk. a gyermek védelme miatt írta elő a gyámügyi korlátozást. Az Unióhoz való csatlakozásunkkal a korábbi jogszabály anomáliába ütközött, ugyanis az EU minden olyan intézkedést tilt, amely korlátozza a tagállamok állampolgárainak szabad letelepedését az Unión belül. Jövedelemigazolás, részletes környezettanulmány, befogadó nyilatkozat az iskolától, egészségbiztosítási jogviszony, ilyen papírokra volt szüksége más uniós országban letelepedni kívánó családoknak. A kiköltözéshez szükséges iratokról a gyámügy részletes tájékozást adott. A legtöbben azonban erről a jogszabályról sem tudtak. A minisztérium által közölt statisztikájából az derült ki, hogy az elmúlt 5 évben a kiskorúak végleges letelepedése érdekében indított ügyek száma 200 alatt maradt. A korábbi törvény nem rendelkezett arról sem egyértelműen, hogy mi tartozik a végleges letelepedés fogalmába, született már olyan bírói határozat, ami az egy évnél hosszabb kint tartózkodást is ide sorolta. A törvényi változás miatt, már csak akkor kötelesek a szülök a gyámügyhöz fordulni, ha 18 év alatti gyermekük egyedül, egy évnél hosszabb ideig akar külföldön tartózkodni, munkavállalás vagy továbbtanulás céljából. Ebben az esetben a kiskorú külföldi tartózkodása a gyámhatósághoz benyújtott együttes szülői beleegyezéssel válik legálissá.Gyerekvilág | 2014.04.04 11:12 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:27 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:26 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:25 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:23 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:22 |
Gyerekvilág | 2014.03.23 19:22 |
Cím | 1158 Budapest, Neptun utca 12 |
[email protected] | |
Telefon: | 20-242-09-73 |
Cím: | 1158 Budapest, Neptun utca 12 |
e-mail: | [email protected] |
Főszerkesztő:Csákány TiborFelelős szerkesztő:Stoffán György |
ÚjságírókCzeglédi AndreaTordai Csilla Gáspár Mihály Varga Zsolt Kertész B.Ferenc Nagy Zoltán Becsky István Porkoláb Zsolt |