Az Oktatási Hivatal közzétette a matematikai, szövegértési, természettudományos és nyelvi felmérések országos, intézményi és egyéni adatait, amelyekből az is kiderül, mely évfolyamok értek el kiemelkedő eredményeket. A több mint 607 ezer tanuló részvételével zajló felmérés szerint a legtöbb évfolyamon és tantárgyi területen javultak az eredmények, ugyanakkor néhány esetben visszaesést is mértek.
A digitális teszteket 2026. március 23. és május 29. között töltötték ki a diákok. A 4–11. évfolyamos tanulók matematikából és szövegértésből adtak számot tudásukról. Az 5–11. évfolyamon digitális kultúrából és történelemből is zajlott mérés, míg a 6–11. évfolyamosok természettudományból, valamint angol vagy német nyelvből is tesztet írtak.

Az eredmények az Oktatási Hivatal online felületén tekinthetők meg. Az intézmények és a tanulók egyaránt visszajelzést kaphatnak teljesítményükről, az országos adatok pedig egy külön adatvizualizációs felületen is elérhetők. Itt az egyes iskolák és feladatellátási helyek eredményei az országos átlagokkal, valamint a hasonló adottságú intézmények teljesítményével is összevethetők. A részletes és összesített intézményi jelentések szintén hozzáférhetők az Oktatási Hivatal lekérdezőfelületén. Az előzetes tanulói eredményeket már 2026 júniusa óta megtekinthették az intézmények, a végleges egyéni pontszámok pedig a Tanulói jelentések oldalon érhetők el a mérési azonosító megadásával.

A matematikai mérések eredményei – az 5. évfolyam kivételével – minden évfolyamon elérték vagy meghaladták az előző évi szintet. Az ötödikesek teljesítménye 6 ponttal csökkent, a legnagyobb javulást pedig a nyolcadikosoknál mérték, akik 14 ponttal értek el jobb eredményt a tavalyinál.
Szövegértésből vegyesebb kép rajzolódik ki. A nyolc vizsgált évfolyam közül kettőben, a negyedikeseknél és az ötödikeseknél romlottak az eredmények: előbbieknél 31, utóbbiaknál 36 ponttal. A legnagyobb előrelépést itt is a nyolcadik évfolyam érte el, 15 pontos javulással. A két fiatalabb évfolyamon tapasztalt visszaesés okainak feltárásához további vizsgálatokra lesz szükség. Természettudományból valamennyi vizsgált évfolyamon javulást mértek. A legnagyobb, 30 pontos növekedést a tizedikeseknél, a második legjelentősebbet, 20 pontot pedig a nyolcadikosoknál regisztrálták. Az adatok értelmezésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy idén módosult a mérésben részt vevők köre: a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán kizárólag azok a tanulók vettek részt a felmérésben, akik jelenleg is tanulják a tantárgyat. Digitális kultúrából az ötödikesek eredménye 25 ponttal elmaradt a tavalyitól, a 8., 9. és 10. évfolyamon viszont több mint 30 pontos javulást mértek. A történelem tanulmányok terén szintén eltérően alakultak az évfolyamok eredményei. Az ötödikesek 15 ponttal gyengébben teljesítettek, a 8–11. évfolyamon azonban mindenhol 30 pontot meghaladó javulás született. A legnagyobb előrelépést a tizedikesek érték el, akiknek átlageredménye 50 ponttal emelkedett. Az idegen nyelvi méréseken is több területen javulás mutatkozott. Angolból a 7., 8., 10. és 11. évfolyamon több mint 20 ponttal emelkedett az átlagteljesítmény. Németből ugyanakkor a hatodikosok 6, a hetedikesek pedig 12 ponttal értek el alacsonyabb eredményt. A 9–11. évfolyamon viszont már több mint 30 pontos növekedést mértek a tavalyi adatokhoz képest.

Összességében a 2026-os kompetenciamérés eredményei a legtöbb vizsgált területen és évfolyamon előrelépést mutatnak, de a szövegértés, a digitális kultúra és a történelem egyes évfolyamain tapasztalt visszaesések további figyelmet érdemelnek.

( V.Zs.)