A spanyol Navarrai Legfelsőbb Bíróság semmisnek nyilvánította az elbocsátást. Ezenkívül a cégnek ki kell fizetnie az alkalmazottnak a hátralékokat és 30 000 eurót a nem erkölcsi kártérítésként – írja a spanyol Noticias Trabajo című lap .

Éjszakai műszak kérésével kapcsolatos elbocsátás

A 2022 szeptembere óta idénymunkásként alkalmazott nő napi bruttó 71,91 eurós bért keresett. 2023-ban anya lett, és 2024 februárjában csökkentett munkaidővel tért vissza dolgozni, hogy gondoskodhasson gyermekéről. Miután családon belüli erőszakot tapasztalt, és elismerték, hogy egyedülálló szülő, azt kérte, hogy csak éjszakai műszakban dolgozhasson, ezt a kérést a cég kezdetben hat hónapra el is fogadta.

2025. február 18-án azonban a nőt WhatsApp üzenetben értesítették, hogy március 3-án térjen vissza dolgozni. Amikor megkérdezte, hogy megtarthatja-e az éjszakai műszakját, azt a választ kapta, hogy vissza kell térnie a forgó munkarendhez.

Ragaszkodása ellenére a cég nem egyezett bele, és március 3-i visszatérése után felmondólevelet kapott. A dokumentumban a munkáltató szervezeti és termelékenységi okokra hivatkozott, azt állítva, hogy a teljesítménye nem érte el a kívánt szintet. 2009,83 eurós kártérítést ajánlottak fel neki, bár korábban nem voltak panaszok a munkájának minőségével kapcsolatban.
A Noticias Trabajo szerint a Navarrai Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Pamplona/Iruña 3. számú Szociális Bíróságának eredeti határozatát, amely semmisnek nyilvánította az elbocsátást.

A bírák diszkriminatívnak találták a cég döntését

A bírák úgy ítélték meg, hogy a cég döntése diszkriminatív volt, és az alkalmazott azon kérése motiválta, hogy átalakított munkarendet kapjon, amelyre azért volt szükség, hogy kizárólag a fiáról gondoskodhasson.

„Egyértelmű, hogy az elbocsátás oka nem más, mint a kérelmező munkarendjének átalakítása, amely gyermeke gondozásán alapul, akiről kizárólagosan ő gondoskodik” – állapította meg a bíróság az ítéletében.

Védekezésében a cég azzal érvelt, hogy az elbocsátási döntés nem függött össze a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítására irányuló kérelemmel, és azzal vádolta az alkalmazottat, hogy egyoldalúan próbálta meghatározni a munkarendjét.
Azt is állították, hogy öt másik alkalmazottat is elbocsátottak ugyanazon a napon. A bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezek az érvek nem elegendőek a diszkrimináció meglétének cáfolatára.

30 000 eurós kártérítés érzelmi hatások és egészségromlás miatt

A bírák úgy ítélték meg, hogy a cég nem tudott jogos és objektív indokot felmutatni az elbocsátásra, függetlenül az alkalmazott munkaidő-módosítási kérelmétől. Ennek eredményeként a cég kénytelen volt ugyanilyen feltételekkel újra felvenni, és kifizetni a napi 71,91 eurós elmaradt bérét, valamint 30 000 eurós kártérítést az érzelmi hatások és az egészségromlás miatt. Az orvosi vizsgálat megerősítette, hogy a nő szorongása a leállás után súlyosbodott.

(sgy)