Sokkolókat mondott Gyurkó Szilvia, aki a kegyelmi ügy miatt elhíresült bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeiről tartott Magyar Péter miniszterelnökkel közösen sajtótájékoztatót.

A bicskei gyermekotthonban történtek esetében elmaradt a lezárás, ami nélkül nem lehet továbblépni. Ezért a Tisza-kormány az első intézkedései között teljes körű vizsgálatot rendelt el májusban, aminek eredményeit a kormány oldalán hozták nyilvánosságra a sajtótájékoztatóval egy időben.

Gyurkó Szilvia arra kérte a sajtót, hogy ne a bulvárt keressék a gyermekotthonban történt bántalmazásokban, ne relativizálják az elkövetők felelősségét, tartsák tiszteletben az áldozatok és az otthonban dolgozók emberi méltóságát. A mostani vizsgálatban a 2005 és 2025 közötti időszakot nézték át, amihez korábbi és jelenlegi dolgozókkal is beszéltek a több mint 7000 oldalnyi irat átnézése mellett. Sok irat a 2013-as fenntartóváltás során veszett el, de felmerült a szándékosság is. Nem történt korábban átfogó vizsgálat az intézettel kapcsolatban, ezért is volt heroikus a mostani munka. Arra voltak kíváncsiak, hogyan írták felül a gyerekek érdekeit és szükségleteit az intézményi érdekek. Azt is nézték, hogyan számolt be a média a Bicskén történtekről, mert akik csak a Fidesz-közeli sajtóból tájékozódtak, csak a kegyelmi üggyel azonosították a bicskei otthont, pedig ennél jóval többről szól ez az ügy. Gyurkó elmondta, hogy Vásárhelyi Jánost azért küldhették el az előző munkahelyéről az 1990-es években, mert már akkor felmerült vele szemben a szexuális visszaélés gyanúja. Már három évvel a bicskei kinevezése után is született olyan jelzés, ami arra utalt, hogy a bicskei intézményben is átlépett határokat a gyerekekkel szemben. Nem igaz, hogy a gyerekek nem jelezték, hogy probléma van az igazgatóval, és nem kértek segítséget. Gyurkó szerint feltehető, hogy sokkal több áldozata volt az igazgatónak, mint ahányan a nyilvánosság elé álltak, vagy részt vettek az ellene folyó eljárásban.

Gyurkó szerint 2010 fordulópont lehetett volna az ügyben, mert több gyerek is vállalta az ellene elkövetett szexuális bántalmazásokat. Azonban a 2011-ben indult rendőrségi eljárás lezárult, a gyerekek visszavonták a vallomásukat, ami mögött zsarolás, megvesztegetés állhatott. 2013 és 2016 között több fenntartói vizsgálat is zajlott, de mind arra jutott, hogy minden rendben megy a bicskei otthonban.

Gyurkó bejelentette, hogy a kormány egymilliárdos jóvátételi alapot hoz létre az áldozatok számára. Ezt azok igényelhetik majd, akik az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése után legalább egy napot töltöttek gyermekvédelmi bentlakásos intézményben vagy javítóintézetben, és nyilatkozatuk szerint az elhelyezés során bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte őket. Egészségügyi, jogi, pszichológiai és lakhatási segítséget is kaphatnak az áldozatok. Egy tanácsadó testület figyeli majd az alap működését.

Gyurkó Szilvia után Magyar Péter vette át a szót. A miniszterelnök megköszönte a munkáját azoknak, akik részt vettek a vizsgálatban. Megköszönte az érintett fiatalok bátorságát, a kiállásukkal nagyon sok gyereket mentettek meg. Ezután felidézte, milyen kitüntetéseket kapott a bicskei igazgató, és hogyan indult ellen büntetőeljárás. Magyar Péter szerint K. Endre mutatja meg az előző rendszer erkölcsi csődjét. Azt mondta, hogy egy pedofil igazgató nem tud húsz éven át bűnszervezetet működtetni anélkül, hogy a körülötte dolgozók és a minisztérium ne tudna erről. Ezért kell megnevezni az ügy felelőseit. Rengeteg akta tűnt el a bicskei üggyel kapcsolatban még a kormányváltás után is. A tartalmukat nem ismerik, de a számuk megvan. Magyar Péter szerint személyes felelősség terheli a Bicskén történtek miatt Pintér Sándor volt belügyminisztert és Fülöp Attila egykori szociális államtitkár, és végső soron magát Orbán Viktort is. Magyar Péter azt ígérte, hogy konkrét változásokat vezetnek be a jelentés nyomán: olyan jelzési rendszert vezetnek be, amelyben egyetlen jelzés sem jut vissza az intézményvezetőhöz, lehetővé válik az anonim jelzés. Előre be nem jelentett ellenőrzések lesznek az intézményekben. Súlyos vagy vezetőket érintő ügyekben kötelező lesz a független vizsgálat. Mobil vizsgálócsoport felállítását kezdeményezik, amiben speciálisan képzett szakemberek dolgoznak majd. Magyar számára Bicske a mérce, hogy „a magyar állam képes-e a gyerekek mellé állni, és egy emberséges gyermekvédelmet kialakítani”. Arra számít, hogy a jóvátételi eljárásban előkerülhetnek még olyan ügyek, amikről jelenleg még nincs tudomásuk.

Gyurkó Szilvia elmondta, hogy négy akta esetében merül fel a szándékos eltussolás gyanúja, ezeknek akár a Szőlő utcai ügyhöz is közük lehet, de nem találják őket.Az ország akkor lesz jobb hely, ha mindenki szembenéz a történtekkel, mondta az államtitkár.

Magyar Péter felszólította a bicskei ügy felelőseit, hogy álljanak a nyilvánosság elé, és mondják el, miről tudtak, mit miért tettek vagy nem tettek. Egyetlen politikai oldal sem lesz kész a megújulásra, amíg egy ilyen bűnhalmaz van mögötte, és nem szólal meg.

Gyurkó Szilvia arról is beszélt, hogy a jelenlegi dolgozók közül 48 ember esetében 199 jelzés érkezett hozzájuk. Ezeket mind kivizsgálják. Az államtitkár elmondta, hogy a régi módszertan nem volt alkalmas a visszaélések felderítésére. Új protokollt készítettek, ami szerint 6-8 hétre és egy 3 fős mobil teamre van szükség az ilyen típusú ügyek feltárásához. 22 olyan szakemberük van, aki bevonható ebbe a munkába.

Gyurkó Szilvia elmondta, hogy az áldozatok többféle úton tudnak majd jelentkezni a jóvátételi alapnál. Az alap feladata lesz, hogy az áldozatok hozzájussanak a meglévő szolgáltatásokhoz. Nehéz megjósolni, hányan fognak jelentkezni a jóvátételi alapnál. Nem mindenki ugyanazt érti bántalmazás alatt, akár 250 ezer érintett is lehet. A jelentkezőknek nem kell igazolniuk, hogy valóban bántalmazás érte őket. A nemzetközi tapasztalatok alapján az első évben azokat tudják elérni, akik tájékozottabbak és jobban vannak. Magyar Péter azt kérte tőlük, hogy juttassák el a jóvátételi alap hírét a társaiknak.

Gyurkó elmondta, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon (SZGYF) belül történtek elmaszatolások a bicskei üggyel kapcsolatban, de büntetőjogi gyanú nem merült fel, a tanulságokat levonták. Hamarosan kiválasztják a SZGYF új igazgatóját, egyúttal átszervezik a szervezet működését.

Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatója 1990-től vezette az intézményt, és elképzelhető, hogy már akkor is zaklatott gyerekeket. 2011-ben született az első bejelentés arról, hogy az igazgató szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tett a gyerekeknek, mégis csak 2016-ban indult ellene nyomozás, miután az egyik áldozata öngyilkos lett. Közben több alkalommal is kitüntették a munkája miatt. 2021-ben ítélték el, idén áprilisban szabadulhatott. Az eljárás alatt kiderült, hogy az igazgató zsarolással, fenyegetőzésekkel igyekezett visszavonatni a gyerekekkel a rá nézve terhelő vallomásokat. Itt került képbe az igazgatóhelyettes, K. Endre, aki segített eltussolni az igazgató pedofil bűncselekményeit. K. Endrét emiatt három év négy hónap börtönre ítélték, azonban 2023 áprilisában a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól, az akkori köztársasági elnöktől. Ebből lett a kegyelmi ügy, amibe belebukott Novák Katalin és a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit is. A kegyelmet amúgy Balog Zoltán miniszter járta ki.

( Csákány Áron )