Lettországban minden középiskolás diák „Nemzetvédelmi Oktatáson” vesz részt. Első pillantásra ez egy olyan tanterem, mint bármelyik másik Európában. 16-18 éves tizenéves lányok ülnek a padokban, némelyik unatkozik, némelyik izgatott. Csakhogy vannak gyerekek is a padokban. A 18 éves Sindija Brakovska azt mondja, arról álmodik, hogy fodrász vagy tánctanár lesz. „Szeretem a nőies dolgokat” – mondja. De még aznap először fog fegyvert a kezében. „Egy kicsit ideges vagyok” – vallja be, és ő sem kivétel. Minden diák átesik ezen. A kurzus a következőket tartalmazza: tájékozódás a terepen térképpel és iránytűvel elsősegély katonai fegyelem és a fegyverek használata A diákok egyenruhában is részt vehetnek a nyári táborokban.

Míg más európai országokban az ötlet botrányt okozna, Lettországban nagyobb vita nélkül elfogadják. Az Oroszországtól való félelem miatt hozott intézkedés: „Nem katonákat akarunk, felkészült állampolgárokat” Oroszország a határon van. Fehéroroszország is. A balti országok a Szovjetunió részei voltak, és ezt nem felejtették el. Ukrajna 2022-es inváziója után valóra vált a félelem, hogy követhetik őket. Ezért, mondják a hatóságok, a lakosságnak fel kell készülnie. Valts Āboliņš ezredes, a program koordinátora kifejti, hogy „nem a katonák kiképzéséről van szó, hanem a felelősségteljesebb állampolgárok kiképzéséről”.

Azt mondja, hogy sok fiatal és szülő félt a katonaságtól, és a program segít megszüntetni ezeket a félelmeket. Senkinek sem könnyű, de a nehézségek vagy csalódások ellenére visszatérnek. A másodéves hallgatók légpuskával lőhetnek papírcélpontokra, és bár minden improvizáltnak tűnik, a szabályok szigorúak. Senki sem lő parancs nélkül. „A védekezést nem lehet csak elméletből megtanulni. Újra és újra meg kell ismételni” – mondja Andris Skanis oktató. Természetesen vannak kivételek. Ha egy diák pacifista, vagy a vallása nem engedi, akkor nem kényszerítik lövöldözésre. Ehelyett elméleti előadásokat kell tartania.

Az oktatók ragaszkodnak ahhoz, hogy a jelenlegi rendszernek semmi köze sincs a szovjet hadsereghez. „A mi hadseregünk teljesen más. Nincsen semmiféle dedovscsina” – mondja Skanis, utalva a múltbeli visszaélésekre. Lettország számára ez a különbség alapvető fontosságú, és a program nem csak a fegyverekről szól. A cél az is, hogy a fiatalokat közelebb hozza az államhoz, és ellensúlyozza az orosz propaganda befolyását, különösen mivel a lakosság jelentős része orosz származású. „Nem változtatjuk meg a véleményeket egyik napról a másikra, de rávehetjük a fiatalokat, hogy otthon tegyék fel a kérdéseiket” – mondja Āboliņš.

Az igazság az, hogy Lettország nem engedheti meg magának a felkészületlenséget. Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való közvetlen határ, valamint a múlt kemény tapasztalatai miatt az ország úgy döntött, hogy korán, már a középiskolában felkészíti generációit, mert véleményük szerint a védelem nem a fronton, hanem az osztályteremben kezdődik.

sgy.