Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap- és mesterképzésekre. Maximum hat szakot lehet megjelölni a felvi.hu online felületén. Érdemes átgondolni a sorrendet, mert mindenkit az első olyan helyre vesznek fel, amelynél a pontszáma eléri a bejutáshoz szükséges ponthatárt.

Az eddigi adatok szerint csaknem 10 ezerrel többen jelentkeztek felsőoktatási képzésekre, mint tavaly, így a jelentkezők összlétszáma várhatóan meghaladja a 130 ezret. Ez újabb rekord lehet: tavaly 129 730-an jelentkeztek valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésére. A jelentkezők száma több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat, az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát.

Van, akinek teljesen egyértelmű, hogy milyen szakot választ, hiszen már gyerekkora óta tudja, mivel szeretne felnőttként foglalkozni. Sokaknak viszont nehezebb folyamat a pályaválasztás. Ma már az sem ritka, hogy valaki elkezd egy egyetemet, aztán később átmegy egy másik szakra, vagy éppen soha nem dolgozik a végzettségével. Aki bizonytalan a szakválasztásban, annak talán segítség lehet, ha a munkaerőpiaci igényeket, elvárásokat is figyelembe veszi.

Milyen szakok iránt csökkenhet a kereslet? És mi az, amit a mesterséges intelligencia sem vehet el a munkavállalóktól? A legjobb, ha az egyéni affinitás és a piaci lehetőségek megegyeznek.

Fontos, hogy a fiatalok ne kizárólag trendek alapján válasszanak szakot, hanem saját érdeklődésük és erősségeik mentén.

A fiatalok jellemzően 2–3 évente váltanak munkahelyet, különösen karrierjük első szakaszában. A váltás mögött gyakran fejlődési igény, magasabb fizetés vagy jobb munka-magánélet egyensúly áll.

Mivel a fiatalok a fejlődést keresik leginkább, így azoknál a munkáltatóknál, akik ezt nem tudják megadni, ők sem tudnak hosszú távon tervezni. Vannak azonban jó példák is erre, amikor a munkáltató transzparensen kommunikálja a fejlődési és előrelépési lehetőségeket, megfelelően időhöz kötve, ami segíthet a fiatalok megtartásában.

A Randstad Magyarország minden évben kutatást készít arról, hogy mik az éppen aktuális piaci trendek. Az idei, 2026-os kutatásban 434 különböző iparágakban működő magyar vállalat adatai szerepelnek. Az online adatfelvétel 2025. október 21. és december 15. között zajlott. Ez alapján a vállalatoknak a toborzásnál minden eddiginél nagyobb problémát jelent, hogy a munkavállalók irreális fizetést várnak el. A második kihívás a hiányzó releváns munkatapasztalat, majd a nem megfelelő nyelvtudás (33 százalék), a home office iránti elvárások (33 százalék) és a munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos igények (24 százalék). Ezek alapján nem is annyira meglepő, hogy a hazai vállalatok HR-döntéshozói továbbra is úgy látják, hogy egy munkahely legfontosabb vonzereje a versenyképes fizetés és juttatási csomag (95 százalék), ezt követi a munka-magánélet egyensúlya (77 százalék) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (70 százalék) – olvasható a Randstad kutatásában.

Továbbra is vannak olyan tudományos-technológiai területek, ahol még a szakiránynak is jelentősége van. Az ő tapasztalataik szerint a munkáltatók leginkább a kommunikációt, a rugalmasságot, digitális affinitást keresik.

A Randstad kutatása alapján 2026-ban a legkeresettebb munkakörök az IT, a mérnöki és a technológiai területekhez kötődnek.

Az elmúlt 2 évben sajnos az a tapasztalatunk, hogy egyre kevesebb a nyitott pozíció pályakezdőknek és junioroknak, mintha mindenki csak tapasztalt szakembert keresne. Ez részben a gazdasági válság hatása, valamint a junior pozíciók mesterséges intelligenciával való kiváltása miatt alakult így.

Most nagyobb az érdeklődés például az élettudományok, villamosmérnökség, informatika, egyes környezetvédelmi, egészségvédelmi és munkabiztonsági területek iránt. Az erősáramú villamosmérnökök iránt kifejezetten nagy a piaci verseny. De hiányszakma még a karbantartó technikus, EHS szakemberek, automatizálási mérnökök vagy például forrasztó mérnök, EOL mérnök, porfestő mérnök.

( V.Zs.)