Megkezdődött a szlovákiai alapiskolai hálózat optimalizálása, az alapiskolák pénteken kapták meg az oktatási minisztérium kérdőívét, amelynek kitöltésével kezdetét veszi a kis létszámú tanügyi intézmények számára a véget jelentő folyamat. Mivel a nemzeti kisebbségi iskolák tekintélyes része esik ebbe a kategóriába, az oktatási intézményrendszer finanszírozásának átalakítása hatalmas csapást jelent az anyanyelvi oktatásra.

A költségvetési gondokkal küszködő Fico-kormány 2025 novemberében tette közzé az alapiskolai hálózat „optimalizálásáról” szóló rendelete tervezetét, amely az iskolahálózat átszervezésétől, finanszírozásának racionalizálásától az oktatás minőségének javítását is reméli. Ez a diáklétszám alapján kiszámolt állami támogatási méretszorzót csökkenti a jelenlegi 1,495-ről 1,42-re. Eredetileg 1,35-re akarták csökkenteni, a magyar civil szervezetek petíciója nyomán alakult ki a végleges szorzó, amely így is jelentős forrásmegvonást jelent a kisebb iskolák számára, amelyek jó része nemzetiségi iskola.

Az új szabályozás szerint minden olyan iskola állami támogatása csökken, amelynek 250 főnél kevesebb diákja van, és ez megszűnésre ítélheti a kis létszámú nemzetiségi iskolákat.

A Napunk szerint a magyar iskolák és osztályok száma biztosan csökkenni fog, a finanszírozási szabályok változása ugyanis a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolák több mint felét érinti: a portál számai szerint e 222 érintett magyar vagy kétnyelvű iskola közül 155-ben nem éri el a tanulók létszáma a 150 főt, a többi intézményben pedig ötvennél is kevesebben tanulnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák hozzávetőlegesen ötmillió euróval kevesebb támogatást kapnak. A drámaian romló demográfiai mutatók miatt már nem csak a szlovákiai magyar iskolák megtartása, hanem a fenntartható hálózat kialakítása a legfőbb kérdés.

Az iskolák pontos helyzetét, beleértve az aktuális és a várható diáklétszámot is felmérő minisztériumi kérdőívet március végéig kell kitölteniük az intézményeknek, az új finanszírozási módszertant 2026 novemberéig teszik közzé, a finanszírozási méretszorzó összege pedig fokozatosan csökken 2030 decemberéig.

Tomáš Drucker oktatási miniszter az iskolahálózat töredezettségével, a negatív demográfiai adatokkal és a regionális egyenlőtlenségekkel magyarázza a finanszírozás optimalizálását. A tárcavezető szerint a jelenlegi helyzet rontja az oktatás minőségét, nehezíti a képzett tanárok elérhetőségét és veszélyeztetik a rendszer pénzügyi stabilitását. Érvelése csak ott bicsaklik meg, hogy demokratikus országokban a nemzeti kisebbségi oktatás pozitív diszkrimináció alapján működik, míg a mostani szlovák tervezet egyáltalán nem biztosít kedvezményt vagy külön eljárást a kisebbségi iskolák számára.

Egy nemzeti kisebbségi közösség számára az anyanyelvi oktatás és a szabad anyanyelvhasználat az identitás megőrzésének legfőbb biztosítéka, Szlovákiában azonban Robert Fico negyedik kormánya mindkettő ellen támadást indított.

A 2010-ben ugyancsak a Fico-kormánya által hozott nyelvtörvény szigorítását tervezi a kulturális tárca, ez belső koalíciós feszültségek miatt került egyelőre holtvágányra, de nem vetették el. Drucker miniszter az oktatási átalakítás tervezetének bemutatásakor ugyan megígérte, hogy a magyar iskolák idén megkapják a pénzüket, de ez az átmeneti kedvezmény nem hárítja el az egzisztenciális veszélyt.

Robert Fico a szlovákiai magyarokat sújtó intézkedések sorozatával újfent bebizonyította a szuverenista internacionálé valamint a demokratikus alapértékeket és jogállamisági normákat mellőző politikai érdekbarátságok korlátait.

( G.M.)