Brønlund augusztus 11-én hozta világra Aviaja-Luunát a Hvidovre Kórházban. Egy órával a születés után a helyi hatóságok nevelőszülőkhöz adták a babát. Azóta az anya csak egyszer látta a lányát, egy órán át, anélkül, hogy megvigasztalhatta volna vagy pelenkát cserélhetett volna rajta. A hatóságok Brønlund múltbeli traumájával indokolták a döntést, amely az örökbefogadó apjához kapcsolódik, aki szexuális zaklatás miatt van börtönben.

A szülői kompetenciatesztek alkalmazása azonban ebben az esetben kérdéseket vet fel a közelmúltbeli betiltás fényében.
A dán szociális miniszter, Sophie Hæstorp Andersen aggodalmát fejezte ki, és magyarázatot követelt Høje-Taastrup önkormányzatától. Hangsúlyozta: „A grönlandi származású családokat érintő elhelyezési esetekben nem szabad szabványosított teszteket alkalmazni. A törvény egyértelmű.” Az eset tiltakozásokat váltott ki Grönlandon és más északi országokban, az aktivisták pedig a dán kormány beavatkozását követelik.

”Brønlund rendkívül fájdalmasnak írta le az élményt. Egy The Guardiannek adott interjúban bevallotta: „Nem akartam vajúdni, mert tudtam, mi fog történni utána. Magamhoz akartam szorítani a babámat, amíg a pocakomban volt, csak akkor lehettem közel hozzá. Nagyon nehéz és szörnyű időszak volt.” Brønlund hozzátette a lányával való első találkozásáról: „A szívem megszakadt, amikor a felügyelő megállította az órát. Annyira szomorú voltam, sírtam az autóban. Olyan gyors volt, hogy el kellett mennünk. A szívem összetört, nem tudom, mit tegyek nélküle.”

A szülői kompetenciateszteket betiltották, de ebben az esetben nem. A grönlandi származásúak számára 2023 elején betiltották a szülői kompetenciateszteket, az FKU-t. Ez a döntés azután született, hogy bírálatok érték, miszerint a tesztek kulturálisan nem megfelelőek az inuit származásúak számára. Brønlund esetében azonban a helyi hatóságok azt állították, hogy származása ellenére nem volt „elég grönlandi” ahhoz, hogy hasznot húzzon az új törvényből. Dida Pipaluk Jensen, aki Reykjavíkban szervezi a tüntetést, azt mondta: „Az önkormányzat által a lánya elvételére adott egyik ok Ivana életében elszenvedett korábbi trauma volt. Annyira igazságtalannak tűnik Ivanát megbüntetni valamiért, amiért nem ő a felelős.”

Laila Bertelsen, egy dániai inuit szülőket segítő egyesület alapítója a miniszter beavatkozását kérte, hangsúlyozva a helyzet sürgősségét. A hatóságok válasza Høje-Taastrup önkormányzata elismerte, hogy eljárási szabálytalanságok történtek. Anya Krogh Manghezi, a gyermek- és ifjúsági osztály igazgatója elmondta: „Az eset és a megfogalmazott kritikák alapján alaposabban megvizsgáltuk, hogyan kezeltük az ügyet. Úgy ítéltük meg, hogy kellő gondossággal jártunk el, amikor januárban felvettük a kapcsolatot a VISO-val, de el kell ismernünk, hogy meg kellett volna ismételnünk a kapcsolatot, mivel a jogi alapot csak 2025. április 29. után három hónappal állapították meg.”

Hozzátette, hogy párbeszédet folytatnak a VISO-val, hogy naprakész tanácsokat kapjanak és megtalálják a család számára legjobb megoldást. Brønlund ügyét szeptember 16-án tárgyalják. Addig is joga van kéthetente egyszer, két órán keresztül, felügyelet mellett látni gyermekét. Hæstorp Andersen miniszter várhatóan szeptemberben Grönlandra látogat, ami lehetőséget adhat az esettel és az új törvény alkalmazásával kapcsolatos további megbeszélésekre.
S.Gy.