Politikai hirdetések nélkül marad az EU: a Meta októbertől szünetelteti a közéleti reklámokat a Facebookon és az Instagramon.

A Meta Platforms pénteken bejelentette: 2025 októberétől megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések engedélyezését az Európai Unió teljes területén. A Facebookot és az Instagramot is működtető technológiai óriás az Európai Unió új, politikai hirdetések átláthatóságát szabályozó rendeletére hivatkozva hozta meg döntését.

A tavaly márciusban elfogadott uniós rendelet célja a politikai reklámok transzparenciájának növelése, valamint a választásokba történő külföldi beavatkozás és az információmanipuláció visszaszorítása. A jogszabály előírja, hogy a politikai hirdetéseket világosan meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit.

A Meta szerint azonban az októbertől hatályos szabályozás „gyakorlatilag végrehajthatatlan”, mivel jelentős működési és jogi bizonytalanságot idéz elő. A vállalat ezért úgy döntött, hogy inkább teljesen megszünteti az ilyen típusú hirdetések megjelenítését az EU-ban.

Nem a Meta az első, a Google már lépett. A Meta kiemelte: nem egyedüli szereplőként hozott ilyen döntést. A Google már 2024 végén bejelentette, hogy felhagy a politikai hirdetések futtatásával az Európai Unió területén. A technológiai cégek régóta szkeptikusak az EU digitális szabályozási törekvéseivel kapcsolatban, és a Meta több fronton is konfliktusba került az uniós hatóságokkal.

Az EU 2018 óta fokozott figyelmet fordít az online politikai befolyásolás visszaszorítására, különösen a Cambridge Analytica-botrányt követően, amely során a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül használták politikai kampányokhoz. Azóta több szabályozás is született, köztük a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amely alapján jelenleg is több eljárás folyik a Meta ellen.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója az elmúlt években többször bírálta az uniós szabályozási politikát. 2025 januárjában az Európai Unió szigorú adatvédelmi és platformszabályozási gyakorlatát egyenesen „cenzúrához” hasonlította, míg a vállalatra kiszabott bírságokat „digitális vámként” jellemezte. A Meta jelenleg bíróságon támadja meg az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós büntetést.

MIndezen új módi bizony Magyarországot is érinti nem kicsit. Így a politikai influenszerek vagy megmondó emberek is nehéz helyzetbe kerültek. Talán nem véletlen, hogy a napokban magánszemélyeket toboroz a közösségi média felületeken a Fidesz is.
( Csákány Tibor )