Adatigényléssel jártunk utána, hogy bevezetése óta hogyan teljesít a magyar fejlesztésű és finanszírozású új ösztöndíjprogram. Az eredmények azt mutatják, hogy a Pannónia valóban népszerű a hallgatók körében, az előzetes várakozásokat is felülmúlja a résztvevők száma. Különbségek mutatkoznak azonban az Erasmushoz képest a külföldön töltött mobilitás időtartamában és az úticélokban is.

A megkérdezett felsőoktatási intézmények szerint a modellváltott egyetemeken nagyon népszerű a Pannónia Ösztöndíjprogram, a hallgatók pozitív visszajelzésekkel és élményekkel térnek haza. A program népszerűsége annak is köszönhető, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott egyetemek hallgatói számára jelenleg nincs más nemzetközi mobilitási lehetőség. Ennek oka, hogy az Európai Tanács az Európai Bizottság javaslatára kizárta a KEKVA intézményeket az uniós finanszírozású Erasmus+ és Horizon mobilitási, kutatási programokból.

Az Európai Tanács az Európai Bizottság javaslatára 2022 decemberében függesztette fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egy részét (6,3 milliárd eurót), emellett pedig megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak és az általuk fenntartott intézményeknek. Ennek hatására azok a modellváltott egyetemek, amelyeknek fenntartója KEKVA (21 ilyen magyar egyetem van), nem vehetnek részt sem az Erasmus+ oktatási csereprogramban, sem a Horizon Európa kutatás-fejlesztési programban.

A Bizottság többek között azt kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem képesek vagy nem hajlandóak megakadályozni a jogsértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenség terén, mindez pedig veszélyezteti az uniós költségvetés megfelelő felhasználását, ez pedig érinti az olyan közvetlen finanszírozású EU-programokat is, mint amilyenek a Horizon és az Erasmus+. A Bizottság kifogásolta a KEKVA-k átláthatóságát is, szerintük az alapítványok által fenntartott intézmények nem felelnek meg az EU összeférhetetlenségi és közbeszerzési szabályainak, ezen túlmenően pedig (kezdetben) a magyar szabályozás nem zárta ki, hogy politikai vezetők is kuratóriumi tagok legyenek az alapítványokban. Mindez a Bizottság szerint összeférhetetlenséget eredményez és aláássa az uniós pénzügyi források biztonságát.

Bár Magyarország több korrekciós intézkedést javasolt és átírták a KEKVA-törvényt is, a Bizottság mégsem enyhült meg, több pontban is alkalmatlannak minősítette az átírt KEKVA-törvényt. Megállapodás azóta sincs, éppen ezért a modellváltó egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizon programokban.

Mivel az Európai Bizottsággal vágányra futottak a tárgyalások, és itthon egyre nagyobb nyomás nehezedett a kormányra a külföldi mobilitási és kutatási programok hiánya miatt, a kormány úgy döntött, 10 milliárd forintos keretösszeggel létrehozza a Pannónia Ösztöndíjprogramot, mely a modellváltott egyetemek hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és munkatársainak ad lehetőséget arra, hogy külföldi egyetemeken hosszabb-rövidebb ideig tanuljanak vagy kutatómunkát végezzenek.

Bár Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt mondta, a Pannónia Programot nem az Erasmus helyett hozták létre, és elindítását korábban is tervezték, jelenleg a magyar fejlesztésű program kiváltja az Erasmust, hiszen nincs még egy olyan nemzetközi mobilitási lehetőség, ami a KEKVA egyetemek számára is elérhető lenne.

A Pannónia Ösztöndíjprogram rövid és hosszútávú mobilitási lehetőséget kínál Európán belüli és kívüli országokba, és az előzetes számítások szerint az első projektszakaszban 8000 fő utazását biztosítja. A programban nem csak egyetemi hallgatók, hanem oktatók és az egyetemek munkatársai is részt vehetnek. A hallgatók többféle ösztöndíj közül választhatnak: részt vehetnek akár tanulmányi vagy szakmai gyakorlaton, illetve kutatási célú mobilitásban is, ezek minimum 2, maximum 12 hónapig tartanak.De vannak rövid távú tanulmányi vagy kutatási célú ösztöndíjak is (2-30 naposak), ezeket akár konferenciarészvételre vagy nyári egyetemi mobilitásra is felhasználhatják. Ezen felül a programban létrehozták a kiválósági ösztöndíjat is, amely a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára elérhető, akik a nemzetközi felsőoktatási rangsorok 250 legjobb egyetemén tanulhatnak. A program a hallgatók mellett az egyetemi kutatók és munkatársak mobilitását is támogatja, ráadásul a hazai felsőoktatási intézmények is fogadhatnak külföldi oktatókat e mobilitás keretén belül.

A Pannónia Ösztöndíjprogramban (az Erasmushoz hasonlóan) az ösztöndíjak mértéke országonként eltérő, különbség a két program között abban van, hogy míg az Erasmus+ utófinanszírozott volt, addig a Pannónia esetében a résztvevők előre megkapják az ösztöndíjakat, amelyek akár bizonyos célországok esetén magasabbak is lehetnek az Erasmus+ ösztöndíjaknál. A hosszú távú hallgatói mobilitások ösztöndíjösszege célországtól függően havi 350.000-400.000 forint. A rövid távú hallgatói mobilitások összegei napi 5.000-35.000 forintig terjednek, a kiválósági ösztöndíj akár havi félmillió forint is lehet. Az oktatói-kutatói-munkatársi ösztöndíj mértéke napi 16.500-70.000 forint.

Az Erasmushoz hasonlóan a célországokat a Pannónia esetében is három kategóriába sorolták: magas megélhetésű országnak számít például Ausztria, Dánia, Monaco. A közepes megélhetésű országok közé tartozik Koszovó, Portugália, Románia. Alacsony megélhetésű ország például Thaiföld, Brazília, India. Az országcsoportokban nem szereplő országok esetén is van lehetőség mobilitások megvalósítására, ilyen esetben a Tempus Közalapítványt, mint a programot kezelő szervezetet kell megkeresni. A programban résztvevők 100 százalékos kreditelismerésben részesülnek, azaz a hallgató tanulmányi mobilitása alatt végzett tevékenységét a küldő intézményeknek el kell fogadnia és teljes mértékben meg kell feleltetnie a tantervi struktúrának. Ezzel igyekszik a program megelőzni az esetleges félévi csúszásokat, amelyek az Erasmus esetében előfordultak.

A program 2024. évi indulásakor csak a modellváltott egyetemek hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak adott külföldi mobilitási lehetőséget, a kormány azonban 2025-ben kiterjesztette a modellváltott egyetemek fenntartásában működő 31 köznevelési és szakképző intézményre is az ösztöndíjprogramot. Varga-Bajusz Veronika szerint így az érintett iskolák több mint 20 ezer diákja és 2500 munkatársa számára is megteremtik a korábban az Erasmus program által biztosított lehetőséget. Erre a kormány idén 400 millió forintot szánt.

Vannak azonban olyan külföldi egyetemek, amelyek az új, magyar fejlesztésű programban nem kívánnak részt venni. Ilyen például az Amszterdami és a Rotterdami Erasmus Egyetem, amelyek kijelentették, hogy nem fogadnak magyar hallgatókat.

Mivel a Pannónia Ösztöndíjprogram létrehozása óta eltelt egy év, közérdekű adatigényléssel fordultunk az alapítványi egyetemekhez, hogy megtudjuk, hogyan teljesít a magyar program. Az egyetemektől azt kérdeztük, hogy hányan vettek részt az Erasmus+ programban 2020-2023 között, mely célországokba és mennyi időre utaztak a résztvevők. Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel a Pannónia Ösztöndíjprogram esetében is.

A feltüntetett 14 egyetemről összesen többen vettek részt a Pannónia Ösztöndíjprogramban, mint az Erasmuson négy év átlagában. A Pannónia esetében ezen felül többen mentek EU-s országokon kívüli helyekre, mint az Erasmus program során. Viszont amíg az Erasmus programmal a hallgatók hosszabb időt töltöttek külföldi egyetemeken, addig a Pannónia esetében rövidtávú mobilitásban gondolkodtak a résztvevők. Növekedett a nem Eu-s úti célt választók száma, és ezzel megnőtt az Európán kívül töltött hónapok száma is. A Debreceni Egyetem esetében nem volt ilyen drasztikus a növekedés: míg a Pannónia programban összesen 203-an vettek részt, addig az Erasmuson négy éves átlagban 186-an. A résztvevők inkább Eu-s országokat választottak úti célként és az Erasmusszal átlagosan hosszabb időt töltöttek külföldön.

(G.M.)