A vármegyei főügyészség zárt tárgyalás tartására tett indítványt az előkészítő ülésen, amit részben a vádlott életkorára tekintettel a Győri Törvényszéken Ilovszkyné Dobor Zsuzsanna tanácsa el is rendelt, így a sajtónak távoznia kellett az ítélethirdetés előtt.

A 13 éves Katalint két rendőr kísérte a bíróságra. A kezén bilincs volt, amit vezetőszár kötött egyik őrzőjéhez, mint egy veszélyes bűnözőt, de a tárgyalás során a bíró döntése alapján levették a kezéről ezeket a kényszerítő vasakat.

Érdekes, hogy a fiatal lány nem sírt, csak némán ült a padon. Talán fel sem fogta mi történik vele de tettét megbánta ez kiderült.

Mint ismeretes a szörnyű tett napján az akkor hatodikos gyermek súlyos családi nehézségekkel küzdve és sötét gondolatoktól is kísérve tavaly áprilisban előbb egy listát készített, amelyen valamennyi osztálytársa szerepelt az osztályban elfoglalt ülésrend szerint.

A bíróságon elhangzott, 23 széket rajzolt fel és ebből 18-at beikszelt. A következő héten, egy nappal azután, hogy édesanyja elköltözött otthonról, arra az elhatározásra jutott, hogy másnap az iskolában lemészárolja az osztálytársait. Úgy érezte, utálják, és hogy ezért ő is utálja őket. Így tavaly április 29-én reggel az iskolatáskájába tette ezt a „halállistát”, valamint egy megélezett, 20 centis pengéjű konyhakést, és elment az iskolába. Ott egy óra után az előtte a padban ülő 12 éves sértettet hátba szúrta. A megsebzett lány súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, mentőhelikopter szállította kórházba.

Katalin végig beismerte a vádiratban foglalt bűncselekményt, le is mondott volna anyjával és védőjével a tárgyalásról, a bíróság azonban szükségét látta, hogy hallgassák meg a szereplőket. Egy napon belül megszületett a jogerős ítélet, előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt intézkedtek vele szemben.

A négy év javítóintézeti nevelés véget érhet egy év után is – hangzott el –, ha úgy látják, hogy célravezető volt. Bár sok reményt ehhez senki se fűzzön, hisz egy nevelőintézet nem jó hely és bizony nem biztos, hogy ott az élet a jó felé vezet.

Indoklásában a tanácsvezető bíró kifejtette: az intézet visszajelzései alapján a vádlottra pozitív hatással volt az eddigi nevelés letartóztatása alatt, ugyanakkor az is kiderült, hogy teljesen még nem ért célt vele.

A települést és közvetve az egész hazai iskolai életet sokkoló támadás családi hátteréről elszomorító részleteket is közöltek, a kiskorú szüleinek kapcsolata gondokkal terhelt volt, amit gyermekük nehezen élt meg. A bűncselekmény elkövetését megelőző hétvégén a szülők sokadszorra is összevesztek, és a gyermek édesanyja – tartva a férje bántalmazásától – rendőri segítséget is kért. A vitának az lett a vége, hogy tavaly tavasszal egy nap az apa közölte az anyával, hogy hagyja el a házat, és kidobálta a ruháit. A vádlott édesanyja április 28-án vasárnap, a délutáni órákban elköltözött otthonról, de a lányát nem tudta magával vinni. A gyermek ekkor már egy éve fokozatosan egyre rosszabbul érezte magát. Egyre sötétebb gondolatai külsőségekben is kivetültek, gyakrabban hordott sötét színű, fekete ruhákat, internetes profilképe és rajzai is egyre ijesztőbbekké váltak, ajándékba olyan műpisztolyt kért magának, ami erősen hasonlít a valódi lőfegyverre.

Az elkövetőről egyébként az eset után tartott rendőrségi sajtótájékoztatón azt mondták, jó tanuló volt, csendes lánynak írta le környezete.

Gál Katalin, az ügyészség szóvivője szerint nincs arra utaló jel, hogy más áldozat megsebzésére is ténylegesen készült volna a 12 éves gyermek. A tanúvallomások egybehangzóan úgy festik le a támadás utáni pillanatokat, hogy ekkor maga a vádlott is „lefagyott”, meredten, „bénultan” állt a teremben. Egy kicsit távolabbra lépve, néhány méterről szemlélte az eseményeket, nem mozdult, és a kés kiesett a kezéből. Amíg az óra után a teremben maradt néhány osztálytársa sikított, és az igazgató mentőt hívott, a rendőrséget értesítette, addig a diáklányt egy másik tanár a folyosóra kísérte és ott leültette.

A bíróság a beismerést enyhítő körülményként vette figyelembe. A megbánás kérdését vizsgálták, és nem volt egyszerű ebben állást foglalni: szavakkal megbánta, tettekkel nem mutatta ugyanezt a vádlott – hangzott el az ítélet indoklásában. Azt pedig már Magyar György sértetti képviselőtől tudjuk, hogy érdemi elnézéskérés – egy Facebook-bejegyzésen kívül – nem érkezett az elkövetői oldalról, az említett posztot még a vádlott édesapja tette ki a támadást követően. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy a lány mindent elkövetett tette véghezviteléhez. Ráadásul ezek az iskolai támadások előtte is, azóta is szaporodtak, a valóság riasztó: maga Katalin is a belgrádi, 2023 májusában történt iskolai lövöldözés példáját látta maga előtt. Azt vallotta, hogy a szerb elkövető „menő” lett és a figyelem középpontjába került azáltal, hogy a mészárlást véghez vitte.

Gál Katalin ügyészségi szóvivő kérdésünkre elmondta, hogy míg nagykorúak esetében elsősorban a kóros elmeállapotot vagy annak hiányát vizsgálják a büntethetőség megítélése szempontjából, ha egy 14 éven aluli gyermekről van szó, akkor a szakértőnek a belátási képesség meglétét is meg kell tudni állapítani. A jogalkotó ugyanis abból indul ki, hogy egy gyermek több esetben nincs még egészen tisztában azokkal a fogalmakkal, amelyek alapján eldönthetné, hogy az adott cselekmény jó vagy rossz, ugyanakkor vannak erkölcsileg könnyebben megítélhető tettek – és az élet elleni támadás éppen ilyen –, ahol a „jó és rossz” között egy 12 éves is képes dönteni. Ezt minden ilyen esetben szakértő vizsgálja, és a bőnyi diáklány esetében a szakértő úgy vélte, hogy saját tettének erkölcsi megítélése nem okozott problémát. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a családjában történtek lenyomatát a lelkében hordozta már annyira, hogy az egy bizonyos mértékig kihathatott az elmeállapotára, így a beszámítási képességére is.

A törvény a fiatalkorúakkal szemben speciális módon jár el, és ezen belül is külön szabályok vonatkoznak arra, aki még a 14. évét sem töltötte be. A diák nem sokkal múlt 12 éves a cselekmény idején, ezért vált egyáltalán büntethetővé. A jogszabály erre 14. év alatt 2013 óta ad lehetőséget, amennyiben a 12 és 14 év közötti serdülő emberölést, erős felindulásból elkövetett emberölést, testi sértést, rablást, kifosztást, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (illetve annak támogatója) elleni erőszakot, terrorcselekményt követ el vagy kísérel meg. Ugyanakkor a fiatalkorúakra vonatkozó törvény szerint azokkal szemben, akik az elkövetéskor 12 évnél idősebbek és 14 évnél fiatalabbak voltak, csak intézkedést lehet alkalmazni, így például börtön- vagy fogházbüntetés, pénzbüntetés kiszabására eleve nem lett volna mód ma a törvényszéken.

„A házirendre és a gyermekvédelem hiányosságaira mindenképpen ráirányítja ez a figyelmet. Mindenki érezheti, nem normális az a helyzet, hogy egy hatodik osztályos gyermek megélezett kést tesz reggel a táskájába, és azt beviheti az iskolába, mert sérelem érte.”-mondta Magyar György ügyvéd a megszúrt lány jogi képviselője.

Az ügyvéd megjegyezte, miközben arra van mód és idő, hogy a telefonokat elszedjék a diákoktól, a táskában veszélyes fegyver lapulhatott, mert a táskát sem az iskola nem nézte meg, sem a szülő nem figyelte, hogy mi került bele.

„Mi mindenképpen fel fogjuk vetni a szülők, az iskola, a fenntartó felelősségét, és ha a polgári jogi úton sikerül az igényünket érvényesíteni, akár kármegosztásra is sor kerülhet” – mondta az ügyvéd.

Magyar György szerint ez az ügy rámutat, hogy nem működik megfelelően a gyermekvédelem figyelőrendszere, mert mindenképpen észre kell vennie a környezetnek, ha egy diák olyan mentális állapotba kerül, hogy halállistát készít, és megpróbálja megölni osztálytársát. Ha a környezete odafigyelt volt rá, a szükséges terápiáról is időben gondoskodhatnak.


(G.M.)