Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.

A lengyel uniós biztos az egyik legnagyobb pénzügyi befolyással rendelkező portfóliót viszi az Ursula von der Leyen vezette Bizottságban. Pjotr Serafin Európai Parlament Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságában első alkalommal beszélt a tárcáját érintő ügyekről.

Szóba került a modellváltott magyar egyetemek ügye is, miután a kormány egy hete nyújtotta be a közalapítványi formában működő kuratóriumok összeférhetetlenségét szabályozó, november első felében elfogadott jogszabályt. Arról Hankó Balázs oktatási miniszter is több alkalommal említést tett, hogy nem minden elemében olyan törvényt alkotott a magyar országgyűlés, amelyet az Európai Bizottság elvárt.

A kormány Brüsszelre mutogat, mondván, egy évvel ezelőtt megszakadt a párbeszéd.

A Bizottság álláspontja ugyanakkor az volt, hogy végre elfogadott törvényt akarnak látni, nem pedig olyan magyar javaslatokat, amelyek egy kicsit mindig másabbak, mint amit a brüsszeli testület elvárásként megfogalmazott.

Serafin most azt mondta, hogy egy hónapja van az Európai Bizottságnak az értékelésre, amelyet egy hónappal meghosszabbíthatnak. Ennek nyomán készül el egy ajánlás, amely értékeli a magyar teljesítést és javasolja az uniós tagállamoknak, hogy ismét tegyék lehetővé, hogy a modellváltott egyetemek uniós pénzt kapjanak. Vagy éppen ellenkezőleg, az eddigi állapot fenntartását indítványozzák.

A 2022 decemberi döntés ugyanis nem arról szól, hogy az Erasmusból és a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból kizárják ezeket a felsőoktatási intézményeket, hanem arról, hogy erre nem kaphatnak uniós pénzt.

A törvény hasonlít ahhoz, amit korábban láttunk és akkor azt üzentük, hogy ez nem felel meg
– mondta Serafin, aki nem akart tovább “spekulálni” ezzel kapcsolatban.


Ugyancsak szóba került a – pénzek befagyasztását eredményező – jogállamisági eljárással kapcsolatban az úgynevezett okos, vagy intelligens megoldás, amelyről az Európai Parlament előtt Ursula von der Leyen tett említést két héttel ezelőtt. Azóta annyi derült ki – meg nem erősített forrásokból -, hogy ez azt a cél szolgálhatja, hogy az az ország, amely el van zárva az EU-s pénzektől (ez jelen esetben csak Magyarország), mégis hozzájuthasson a fejlesztési forrásokhoz – de a kormány megkerülésével.

Maga az elképzelés nem új, de eddig még egyetlen vezetés sem vállalkozott egy általános szabály megalkotására. Most úgy tűnik, Serafin biztos kapott erre mandátumot és Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének kérdésére el is mondta, hogy egyáltalán nem könnyű a feladat. Egyrészt a biztos szerint hiába vannak jogállamisági problémák egy tagállamban, az emberek érezhetik úgy, hogy miért nekik kell megfizetniük a kormány hibáinak az árát.
Másrészt pedig a jogállamiság nem teljesülhet egy országban úgy, hogy egy adott régió ugyan megfelel a demokratikus elvárásoknak, de a kormányzat szintjén ez már nem valósul meg – elmélkedett tovább a lengyel biztos.


(Tordai)