A találkozót Pintér Sándor belügyminiszterrel a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője Horváth Péter kezdeményezte. Horváth Péter szerint évek óta tanárhiánnyal küzdenek az iskolák, sokkal többen mennek nyugdíjba, hagyják el a pályát, mint ahányan érkeznek. Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására. Az NPK vezetője szerint a tanárhiány miatt a leterheltség is egyre nagyobb, legtöbben már heti 25-26 órát tanítanak egyéb feladataik mellett. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is kulcskérdésnek tartja a bérek rendezését, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza. Abban bízik, hogy a külső körülmények dacára sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. A Nemzeti Pedagógus Kar is azt képviseli, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket. Ez kiszámíthatóvá tenné a helyzetüket, a pályakezdők bére bruttó 400 ezer forintra emelkedne. Pintér Sándor és Horváth Péter első találkozóján a bérek és a munkaterhek nem kerültek szóba, de arról részletekbe menően egyeztettek, miként lehetne az oktatást hatékonyabbá tenni. Az NPK elnöke közölte, főleg arról volt szó, hogy az iskolában töltött órák miként hasznosulnak, hogy lehet a tehetséget felismerni, segíteni. A belügyminiszter azt kérte, a kar dolgozzon ki erre javaslatokat, amire az elnök ígéretet tett. Horváth Péter a kérdésre, hogy a bérek, munkaterhek témakörét érintették-e, azt felelte, a belügyminiszter megerősítette, a nyáron is folytatják a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetekkel, az említett kérdéseknek az az elsődleges platformja. Én úgy érzem, hogy abszolút van nyitottság a tárcában – tette hozzá Horváth Péter, megjegyezve, a szakszervezetekkel mindenképpen egyet tud érteni abban, hogy a minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a bérek rendezése és a munkaidő újragondolása, csökkentése. Közben a tárca közölte, júniusban valamennyi pedagógusnak, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozónak, vezetőnek lehetősége lesz kitölteni egy elektronikus kérdőívet a köznevelési rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről. Az intézményekhez az Oktatási Hivatal juttatja el a szükséges információkat. Az anonim felmérés intézménytípusonként eltérő időszakokban történik. A felmérés, többek között, a biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezettel kapcsolatos elvárásokra, a pedagógusok foglalkoztatására, a gyermekek és a pedagógusok teljesítményének mérésére, értékelésére vonatkozó megoldásokra irányul. A válaszokat a Belügyminisztérium beépíti az ágazatot érintő fejlesztési terveibe. ( Csákány Tibor )