A korábban teljesen egészséges amerikai Lola-Rose Raine idén márciusban betegedett meg. Édesapja az éjszaka közepén ért haza, ekkor hallotta, hogy a lánya köhög, és megpróbál felkelni az ágyából. Mire a szobájába ért, a gyerek már a szőnyegen feküdt. Másnapra Lola besárgult, majd miután kórházba szállították, az orvosok megállapították, hogy a véreredménye akut májelégtelenségre utalt, és minden kontroll után rosszabb lett. Az esetről a Sky News riportja számolt be. A máj egyik feladata, hogy kivonja a vérből a méreganyagokat, azokat a vesékbe továbbítsa, hogy ott salakanyaggá alakuljanak. Mivel Lola mája nem működött rendesen, a méreganyagok az agyába kerültek. A kislányt lélegeztetőgépre, majd mesterséges kómába helyezték, a vérét pedig folyamatosan tisztították, hogy kiszűrjék belőle a toxikus anyagokat. Március 26-án az orvosok közölték, hogy Lolának sürgős májátültetésre van szüksége az életben maradáshoz, így a kislány azonnal felkerült a transzplantációs várólistára. Három nappal később, március 29-én a gyermek értékei már rendkívül veszélyes szinten voltak, és a lehető leghamarabb cselekedni kellett: a szülők megkeresték a kórház élődonoros transzplantációs osztályát, és mindketten felajánlották a májuk felét, hogy megmentsék a gyermeket. Végül Lola édesapját, Alant találták alkalmasnak a májátültetésre, és másnap reggel azonnal el is végezték rajtuk a transzplantációt. A műtét után Lola egészséges színe gyorsan visszatért, véreredményei pedig 48 órán belül majdnem visszaálltak a normális szintre. Lola-Rose májelégtelenségét egy olyan rejtélyes, májgyulladást kiváltó vírus okozta, ami az elmúlt hónapokban minimum 190, 1 hónapos és 16 éves kor közötti gyermek megbetegedését, és legalább egy kiskorú halálát okozta. Az Egyesült Királyságban 2022 januárja óta legalább 114, Spanyolországban 13, Izraelben 12, az Egyesült Államokban tavaly október óta 9, Dániában minimum 6, Írországban 5, Hollandiában 4, Olaszországban 4, Norvégiában 2, Franciaországban 2, Japánban, Romániában és Belgiumban pedig 1-1 megbetegedést jelentettek. A haláleset helyszínét nem hozták nyilvánosságra. A gyerekek közül tizenheten májtranszplantációra is szorultak – közölte a WHO. A rejtélyes kórt jelentősen megemelkedett májenzimszinttel járó, titokzatos akut májgyulladásként azonosították. Az érintettek sok esetben gyomor- és bélrendszeri tünetekről, hasi fájdalomról, hasmenésről és hányásról számoltak be, mások pedig sárgaságot tapasztaltak. Az Egészségügyi Világszervezet közleménye alapján a laboratóriumi vizsgálatok kizárták az A-, B-, C-, E-, és bizonyos esetekben a D-típusú májgyulladást okozó hepatitisvírusokat. Ezzel szemben legalább 20 gyermek koronavírustesztje lett pozitív, a megfázáshoz hasonló tüneteket és légzőszervi megbetegedéseket okozó adenovírust pedig legalább hetvennégy esetben, vagyis a betegek 40 százalékánál mutatták ki – a vizsgálatok alapján tizenkilenc gyermek szervezetében a két vírus egyszerre volt jelen. Jelenleg összesen több mint 50 fajta adenovírus létezik, amelyek típustól függően más-más betegségeket okozhatnak. Ez a gyakori kórokozó szoros személyes érintkezéssel, cseppfertőzéssel, és szájon keresztül terjed, általában hányás és láz kíséretében gyomor- és bélhurutot, kötőhártya-gyulladást vagy hólyaggyulladást okozva, de ritkán akár idegrendszeri megbetegedést is kiválthat. Hollandiában és az Egyesült Királyságban, ahol az eddigi legtöbb érintettet jelentették, jelentősen növekedett a 41-es típusú adenovírussal fertőzöttek száma, és eddig minden jel arra utal, hogy a kórokozó jelentős szerepet játszhat a fertőzés kialakulásában. A 41-es típusú adenovírus leggyakrabban hasmenés, hányás és láz formájában jelentkezik, légúti megbetegedések kíséretében. De míg több immunhiányos, rejtélyes májgyulladásban szenvedő gyermeknél is kimutatták a hepatitis jelenlétét, arra még nem volt példa, hogy az adenovírus önmagában akut májgyulladást okozott volna egy korábban egyébként egészséges gyereknél. Vagyis az adenovírus jelenléte önmagában nem ad egyértelmű magyarázatot a titokzatos betegségre. A szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a Covid-vakcináknak köze lenne a megbetegedésekhez, ugyanis a WHO közleménye szerint a gyerekek túlnyomó többsége nem kapott koronavírus elleni védőoltást. A kutatók azt is megállapították, hogy nem a nemzetközi utazás és kereskedelem, és nem is bizonyos ételek vagy italok a felelősek az ismeretlen eredetű megbetegedésekért – még egy személyes szokásokkal kapcsolatos, részletes kérdőívet is kitöltettek az érintettekkel, de az így összegyűjtött információk sem hoztak áttörést a megoldás felé. Egyes tudósok szerint a járvány miatti egészségügyi előírások is segíthetik a fertőzés terjedését, ugyanis a társadalmi távolságtartásból és maszkviselésből kifolyólag csökkenhetett a gyermekek szervezetének védekezőképessége, így a fiatalok a megszokottól eltérően nem váltak immunissá az adenovírussal szemben. A WHO egyik tisztségviselője arra kérte az országokat, hogy figyeljék a hasonló megbetegedéseket, és minden esetben jelentsék azokat. A szülőknek pedig azt tanácsolják a szakértők, hogy tanítsák meg gyermeküknek a zsebkendő önálló használatát, szemetesbe helyezését és az azt követő kézmosást – ezutóbbi az étkezések és a mosdó igénybevétele előtt is rendkívül fontos. Április 26-án már a szomszédunkban, Romániában is megjelent a rejtélyes vírus: egy ötéves, Ilfov megyei kislányt utaltak be heveny májgyulladással egy bukaresti kórházba, és sem az ismert vírusos májgyulladások egyik típusát, sem autoimmun betegséget nem azonosítottak nála. A gyermek nem találkozott más hasonló, gyanús májgyulladásban érintett társával, és külföldön sem járt. Állapotát sikerült stabilizálni, a kislány jelenleg tüneti kezelést kap. Magyarországon, eddig nem azonosították az ismeretlen eredetű heveny májgyulladást, Makara Mihály, a Budai Hepatológiai Centrum főorvosa 2020 októberében azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy teljesen leállt az akut májgyulladást okozó hepatitis C-vírus szűrése, miután a betegséget ugyanazok a szakemberek gyógyítják, akik a koronavírus-fertőzést is. A rejtélyes vírussal és a hepatitis C szűrésével kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központot is megkerestük. Ők először is azt hangsúlyozták, hogy a hepatitis C-s betegek szűrése és kezelése a koronavírus járvány alatt is folyamatosan zajlott. A májfertőzésről azt írták, jelenleg három országban a vártnál több ismeretlen eredetű akut hepatitises esetet találtak, ezek az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Írországban fordultak elő, más országokban nem tapasztalták a vártnál magasabb esetszámot. A központ szerint jelenleg nem áll rendelkezésre arra utaló adat, hogy az érintettek egymástól vagy egy közös forrásból fertőződtek volna meg. Az NNK hozzátette, hogy ismeretlen eredetű, súlyos hepatitisvírus okozta megbetegedés a gyerekek körében rendszeresen előfordul, bár nagyon alacsony számban. Mindenesetre azt írták, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai és a nemzetközi járványügyi helyzetet, a gyermekek számára szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó egészségügyi intézmények részére pedig célzott adatszolgáltatást is biztosítanak. Nem a titokzatos akut májgyulladás volt az első megmagyarázhatatlan kór az elmúlt években (nem gondolva itt a Covid-járványra). 2015-ben egy ismeretlen eredetű, viselkedésváltozással, alvás- és memóriazavarokkal, koordinációs problémákkal, hallucinációkkal, valamint izomfájdalommal járó neurológiai betegség jelent meg a kanadai Brunswick tartományban, melynek tünetei folyamatosan erősödnek. 2021 tavaszának végéig hivatalosan 48, a Guardianforrásai szerint pedig 150 esetről számoltak be a helyi hatóságok, melyekből 9 érintett bele is halt a kór következményeibe. Tavaly decemberben pedig egy hasonlóan rejtélyes, köhögést, hasmenést, lázat, fejfájást, mellkasi és ízületi fájdalmat, étvágytalanságot és gyengeséget okozó betegség söpört végig Dél-Szudánon, legalább száz 1 és 14 év közötti gyermek, valamint idősebb ember halálát okozva. ( Németh Attila )