Röviden az egyszemélyes játékokról
A szülőnek általában fel sem tűnik, amikor a gyerek már egy újabb játékon töri a fejét. Az önálló játék általában 2-3 éves korban a legjellemzőbb. Ugyanis ekkor még nem alakult ki a gyermekben a szociális vagy kommunikációs készség, amely elősegítené a közös időtöltést. Természetesen támogatni kell a közös játékot, ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra is, hogy a gyerek később is képes legyen egyedül molyolni.
Az egyszemélyes játékok hasznosak
Talán ami a leginkább az egyszemélyes játékok mellett szól, az az, hogy a gyerek így képes lesz egyedül is jól érezni magát, amivel magabiztosabbá fog válni. De emellett fejlődik a képzelőereje is, hiszen itt teljesen egyedül kell kitalálnia egy történetet, megformálnia a szereplőket.
A gyerekek a közös játék során a sok inger hatására felpörögnek. A
Játékligetnél kapható egyszemélyes játékokkal azonban saját tempójukban haladnak, önmagukra figyelnek, így képesek lesznek saját érzelmeiket, gondolataikat megismerni.
Ha a gyermek megtanul önállóan ellenni, akkor az óvodai beilleszkedés is könnyebb lesz számára. Ugyanis az óvodában előfordulhat, hogy a gyerek elveszti játszótársát, így egyedül kényszerül játszani. Ám ha otthon már a napirendben az önálló időtöltés is helyet kapott, ezzel nem lesz problémája, sokkal magabiztosabbá válik.
Ha a gyermek nehezen találja fel magát, akkor segíthetnek azok a játékok, amelyeket kifejezetten erre terveztek.
Hogyan építsük be az egyszemélyes játékot a napirendbe?
Az első, amit mérlegelnünk kell, az a gyermek életkora. Ahogyan a kicsi idősödik, egyre inkább több időt képes önálló játékkal tölteni. Azonban nem csak a gyermek életkora határozza meg ennek az időnek a hosszúságát, hanem a gyermek személyisége is. Hiszen vannak, akik akár több órát is, de vannak azonban, akik jóval kevesebb időt képesek csak egyedül játszani.
Tehát mindenképp fontos figyelembe venni a gyermek életkorát és személyiségét, mielőtt kialakítanánk a napirendjét. A napirendben az evés, alvás, séta mellett kapjon helyet az önálló játék is. Kezdetben csak megfigyelőként legyünk a szobában, ne kapcsolódjunk be a játék tevékenységébe. Később pedig tudassuk a gyerekkel, hogy amíg ő játszik, elvégezzük a házimunkát. Így fokozatosan vezetjük be az önálló játék világába.