Nem lehetetlen egy nagy erejű, eddig ismeretlen új elem bevezetése. Ezt meg fogjuk oldani – fogalmazott Orbán Viktor sejtelmesen a Kossuth rádiónak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne még több gyerekszülésre rávenni a magyar nőket.   A legutóbbi nemzeti konzultáció kérdéseiben ott lehet a megoldás, hogy mire készülhet az Orbán-kormány: ott ugyanis rákérdeztek, hogy támogatnánk-e, hogy az állam elismerje a főállású anyaság intézményét, és állítólag a válaszadók 93,7 százaléka - állítólag 1,27 millió ember - igennel felelt erre.   Hogy a főállású anyaság lehet az új elem, arra utalnak más jelek is. Az egyik kormányközeli lapban, a Magyar Időkben jelent meg januárban egy részletes cikk A főállású anyaság feltételei címmel, mely a Benda József-féle Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom érveit és elképzeléseit vonultatja fel. Benda József neve 2016-ból lehet ismerős, amikor a szingliadó ötlete mint kormányközeli elképzelés általa bukkant fel.   A hivatásos szülőség egy munkaviszonyt jelentene azoknak, akik úgy döntenek, hogy egy harmadik gyereket is vállalnak, vagy ennél többet - mondta Benda.   Ők – szükség esetén egy családi életre nevelés típusú képzés elvégzése után – fizetést kapnának azért, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel. Ez lehetne bármelyik szülő. Brenda a most 38-41 éves Ratkó-unokákra számít a demográfiai fordulat elindításában, korukra való tekintettel pedig fél éven belül bevezetné az új rendszert, mely keretében az átlagfizetésnek megfelelő, havi nettó 236-244 ezret adna a szülőként munkába álló embereknek. Az anyag az Emmihez is eljutott, ők pedig kérdésre azt közölték: Orbán Viktor a konzultációból levont tanulságokat, és az azokból fakadó döntéseket a február 10-i évértékelőn fogja a nyilvánosság elé tárni.   Az egyszülős családok szegénységi kockázata magas, több mint egyharmaduk szegénységben vagy nélkülözve, deprivációban él, és ez a tendencia nem csökken - mondta el Darvas Ágnes szociológus. A legrosszabb helyzetű csoportok helyzete nem javul, a legalsó jövedelmi tized gyerekei folyamatosan leszakadóban vannak, és éppen ezek a családok nem tudnak élni a 2010 óta megerősödött és kialakított családi adókedvezménnyel, mivel a szülőknek nincs vagy nem elegendő a jövedelmük, a családi pótlék viszont 2008 óta nem nőtt. Hiába költ az állam 2010 óta többet családtámogatásra (ha a családi pótlékot és a családi adókedvezményt együttesen nézzük), ha a GDP-növekedés arányához képest ez mégis kevesebb – mondja a kutató. Így a családi pótlék összege a GDP 1,3 százalékáról lement a GDP 0,8 százalékára.   Nem egy olyan vélemény van, mi szerint a kormánynak előbb létbiztonságot kéne teremtenie, és utána a fentihez hasonló erőltetett megoldások nélkül is mernének családot alapítani az emberek. Ám amíg egy átlagos fizetésből a fiataloknak lakhatásra sem igazán futja, aligha fognak gyereket vállalni.