Törvénytelen volt Kishantos bérelt földjeinek elvétele
Nem volt jogszerű és törvényes a minta biogazdaság Kishantos bérelt földjeinek az elvétele, illetve modernkori államosítása. Másodfokon pert nyert ugyanis a Kishantosi Nonprofit Kft., a bíróság érvénytelenítette az állam és az állami földek új bérlőjének szerződését.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék. A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A mostani másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte: jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna a pályázaton.

 Kishantos

A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Bt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. A jogszabály szerint a benyújtást megelőző adóévben a pályázó bevétele több mint felének mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, ha nem rendelkezik lezárt adóévvel akkor – egyebek mellett – főtevékenységének kell mezőgazdaságinak lennie. Mindennek a másodrendű alperes nem felelt meg – közölte a bíró. Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne, hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna. A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.
2015.06.17 20:45:42


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!