A Biszku-perben múlt héten született bírósági döntés - amelyben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el - azt mutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb  bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956. októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban - mondta Gulyás Gergely. Értékelése szerint a Biszku-per eljárása jól mutatja az 1990 utáni igazságtételi próbálkozások eredménytelenségét.  Közölte továbbá: annak érdekében, hogy ne férhessen kétség a bíróság pártatlanságához, tisztázni kell a sajtóban megjelent állításokat, választ kell adni arra, hogy a Biszku-perben eljáró bíró az összes vádpontban ítélkezett-e, mert ha nem, az komoly szakmai hiba. Azt is tisztázni kell, miért zárták ki Kahler Frigyes szakértőt - tette hozzá Gulyás Gergely, majd megjegyezte, reméli, nem olyan szakértőt keres a bíróság, aki még nem döntötte el, hogy 1956 forradalom vagy ellenforradalom volt. Szerinte az, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás mindeddig elmaradt, hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerváltás után is számtalan feszültség van a magyar társadalomban. Nem fogadható el a diktatúrák közötti kettős mérce - jelentette ki a kormánypárti képviselő, hangsúlyozva: vannak el nem évülő bűnök, amelyeket büntetni kell, függetlenül az elkövetés időpontjától és a terhelt korától. A Fidesz-frakció eddig is megadott minden jogalkotási segítséget ezekben az ügyekben - mondta a politikus, utalva a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök elévülhetetlenségére. Megjegyezte: az államhatalmi ágak elkülönült működése nem jelenti azt, hogy ne lehetne álláspontjuk egymás tevékenységéről. A Fidesz is természetesnek tartotta, hogy a bírák véleményt mondanak például az életpályamodelljükről vagy az eljárási törvényekkel összefüggésben - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lengyel példára lehetővé tenné, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás, Gulyás Gergely személyes véleményeként közölte: támogatja a bizottság javaslatát.

A 94 éves Biszku Bélát - aki az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is - az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolják. Az egész Biszku-per részben arról szól, vajon a volt állampárti belügyminiszter befolyásolta-e az 1956 utáni megtorlásokat, és a párt akarta-e megmondani, ki a bűnös - mondta Biszku Béla védője, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz és a Jobbik most ugyanezen logika mentén próbálja befolyásolni az igazságszolgáltatást védence ügyében. Ha ennyire nem számít a látszat sem, akkor írja meg a Fidesz az ítéletet, úgyis a statuálás a lényeg - mondta Magyar Gábor. Magyar szerint a független és pártatlan igazságszolgáltatás látszatát is fenn kell tartani, ám ennek éppen ellene hat, ha a Fidesz vagy a Jobbik politikusai olyan nyilatkozatokat tesznek a Biszku-ügyben, amelyek alkalmasak a bíróság befolyásolására.  Magyar Gábor azt éppúgy elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jobbikos Novák Előd a bírósági tárgyaláson üvöltözve közölte, hogy szégyennek tartja, hogy nem született elmarasztaló ítélet, mint ahogy azt is annak tartja, hogy Gulyás Gergely, az országgyűlés fideszes alelnöke sürgetett minél előbbi elmarasztaló ítéletet.