Nagy a baj a klímaváltozás miatt
Amerikában az államilag finanszírozott kutatóintézeteknek négy évente kell benyújtaniuk klímatanulmányukat a washingtoni kongresszusnak. A dolgozatot csak az amerikai elnök engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. Trump ezt január óta nem adta meg. Mindegy, így is kiszivárogtatták az anyagot.
Olyan világban élünk, amikor kismillió fórumon lehet már megszellőztetni titkos, bizalmas, zárt körű használatra szánt dokumentumokat az interneten. Egy nonprofit online adatbázisba töltötték fel 2017 januárjában azt a jelentést, amit az USA 13 államilag finanszírozott tudományos intézete készített az ország éghajlatáról. Az Egyesült Államokban ugyanis egy rendelkezés szerint ezek az intézetek kötelesek négy évente jelentést készíteni a témában a washingtoni kongresszus számára. A januárban elkészült dolgozatot az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) fogadta el. Azóta az elnök jóváhagyására vár, hivatalosan csak ekkor tehető közzé. Az anyag hónapokig nem részesült semmi figyelemben, míg a The New York Times nem közölt róla egy összefoglalót. A jelentés Amerika szinte minden szegletét vizsgálta. A tanulmány nem szolgál tudomány- vagy klímapolitikai tanácsokkal a törvényhozók számára. A tanulmány főbb megállapításai a következők:
  • 1980 óta drasztikusan és gyorsan emelkedik az Egyesült Államok átlaghőmérséklete.
  • Az elmúlt évtizedek voltak a legmelegebb a legutóbbi 1500 évben.
  • A klímaváltozás hatásai a szárazföldön éppúgy érezhetők és kimutathatók, mint az óceán mélyén.
  • Ha az emberiség most abbahagyná az üvegházgázok eregetését a légkörbe, akkor is 0,3 Celsius fokkal melegedne a globális éghajlat az évszázad végére.
  • Realistán 2 Celsius fokos felmelegedéssel számolhatunk.
A párizsi klímaegyezmény azt tűzte ki célul, hogy jóval 2 Celsius fok alatt sikerül megfékezni a globális felmelegedést. A klímaváltozás emberi eredetű A jelentés határozottan ellentmond Donald Trump korábbi kijelentéseinek, miszerint nem biztos, hogy az éghajlatváltozás emberi eredetű, vagyis civilizációnk üvegházgázkibocsátása okozná. Scott Pruitt, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) igazgatója is ilyen jellegű megállapításokat tett a sajtóban. A jelentés azonban egyértelművé teszi, hogy a klímaváltozás eredetét, okait megállapító tudományág (attribution science) sokat fejlődött az elmúlt években – már az előző, 2014-es jelentés, a National Climate Assessment óta is. Ma a tudósok már ki merik mondani:
  • “Erős a bizonyíték” arra vonatkozóan, hogy a 2003-as nyári kánikulát és a tikkasztó 2013-as ausztráliai hőhullámot részben a klímaváltozás hozta létre, mely emberi eredetű.
  • A 2011-es texasi kánikuláról azonban nem ilyen egyértelmű az összkép, mert a fő kiváltó okok között valószínűleg a La Niña és helyi időjárási “variabilitás” szerepeltek.
  • Ugyanakkor egy másik tanulmány arra a konklúzióra jutott, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásának valószínűeg hússzor nagyobb ma Texasban, mint korábban. Mindezek fényében “közepes szintű” a valószínűsége, hogy a texasi kánikulát a klímaváltozás okozta.
  • A globális átlaghőmérséklet 1951 óta folyamatosan emelkedik, és “rendkívül valószínű”, hogy ennek oka az emberi légszennyezés, s az ebből létrejövő üvegházhatás.
  • “Nagyon magas” a tudósok bizonyossága azt illetően, hogy az USA-ban az 1960-as csökkenő sűrűgése a hideg éjszakáknak, valamint a meleg hőmérsékletű napok gyakoribb előfordulása szintén a klímaváltozásnak tulajdonítható.
  • A ’80-as évek óta egyre kevesebb a szélsőségesen hideg időjárás az USA-ban, míg a szélsőségesen meleg időjárási jelenségek gyakoribbak. Ez is a klímaváltozás számlájára írható.
  • Megszokottá fog válni, hogy gyakran lesznek olyan napok, amelyeken rekordokat döntő magas hőmérsékleteket mérnek.
  • Az országos csapadékátlag 4 %-kal nőtt a huszadik század kezdete óta. Az ország nyugati, délnyugati és délkeleti részei egyre szárazabbak, míg a déli és középnyugati régióban több a csapadék.
  • Az USA nyugati és északi részének felmelegedését közepes szintű bizonyossággal tudják a klímaváltozással indokolni a tudósok. A délkeleti felmelegedésnél nem tudták megállapítani, hogy köze lenne-e hozzá.
Metán, az alattomos klímaördög És bár a The New York Times nem indokolta így meg, a jelentés megállapításai közül talán ez a legsúlyosabb: Alaszkában és az Északi-sarkkörön kétszer gyorsabban melegedik a hőmérséklet a földfelszínen, a talajban és a levegőben, mint a globális átlag. Ennek is emberi tevékenység az oka. Ez azért szörnyű hír, mert Szibéria éppúgy mint Alaszka dúskál fagyott metánban. A Princeton University szerint a metán nagyjából harmincszor(!) erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, ami a klímapolitika legtöbbet emlegetett üvegházgáza. A globális felmelegedés és jövőnk a Földön tehát sokban függ attól, hogy a metánkészletek fagyott állapotban maradnak-e, vagy kiolvadnak a fagyott talajból (permafrost) és elkezdenek bugyborékolni az alaszkai tavakban, a légkörbe kerülve.
2017.09.18 12:22:22
További hírek Gazdaság témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása