A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis az uniós szakbizottság, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak. A Bizottság ezért értékelésének lezárultáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását. Az Európai Bizottság indoklása szerint a jelenlegi szakaszban úgy véli, hogy az adókulcsok progresszív jellege az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak. A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. A mélyreható vizsgálat megnyitása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megnyitása mindamellett nem határozza meg eleve az eljárás kimenetelét. A kormány a döntéssel a teljes reklámadó-bevételtől búcsúzhat, hiszen a jogszabály értelmében az adót május 31-ig kellett volna befizetni, vagyis a felfüggesztés miatt (ha addig hatályban marad) senkinek sem kell ezt megtenni. Az idei költségvetésben jelenleg 6 milliárd forintos bevételi terv szerepel (ami a 2013-as bevételek alapján a most érvényes szabályok szerint eléggé szerény becslésnek tűnik:  csak az RTL-nek kellett volna 4 milliárdot fizetnie ). Ez az összeg a korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint nem hiányozhat a büdzséből. Amikor a kabinet megállapodott az RTL-t tulajdonló Bertelsmann-csoporttal az adó átalakításáról éppen azért kezdtek el gondolkodni a sávos helyett egykulcsos adóban, mert így a bevételek nem változtak volna. Más kérdés, hogy a hatmilliárdos bevétel elmaradása nem jelent túlzott problémát a 17 ezer milliárd forintos költségvetésben: simán ki lehetne gazdálkodni. A Miniszterelnökség fejezeti tartaléka például (a kancellária apró-cseprő kiadásaira elkülönített összeg) önmagában 5 milliárd forint, és akkor még nem beszéltünk az Országvédelmi Alap 60 milliárdjáról, ami épp az elmaradó bevételek fedezésére szolgál, vagy – végső esetben – a 100 milliárdos rendkívüli tartalékról. Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.” Az RTL, a TV2 és a SANOMA kivételével mindenki rosszabbul jár a médiapiacon az új, egykulcsos reklámadóval, amennyiben annak mértéke valóban 5 százalékos. A számításkor a 2013-as, vagyis a most elérhető mérlegekből indultunk ki. Számításaink szerint (amelyben nincs benne a közmédia reklámadó fizetési kötelezettsége) a piaci médiacégektől összesen 7,5 milliárd forintra számíthatott volna a 2013-as bevételek alapján a kormány. Az új, egykulcsos adó 4,6 milliárd forintot hoz, ám ennek többségét már a közepes és kisebb médiavállalkozások fizetik meg. A vesztesek oldalán áll az a Simicska Lajos, aki nemrég nyilvánosan kritizálta régi jó barátját Orbán Viktor miniszterelnököt. s akiről nemrég azt állította a médiaguru, hogy jelentenie kellett róla a katonaságnál, hisz ezt maga a barátja, ma már miniszterelnök közölte vele akkoriban.