Giga terv a Selyemút
Kína gigantikus vállalkozásra szánta el magát azzal, hogy ki akarja építeni a fél világot átfogó új selyemutat, amelyen árui szárazföldön is eljuthatnak Európába és Afrikába, ám ezzel könnyen kárt okozhat saját magának és az útba eső országoknak, köztük Magyarországnak is.
Nagyobb esélye lenne a fél világot átfogó, a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonalat is tartalmazó kínai selyemútterv (Belt and Road) sikerének, ha a pekingi döntéshozók kisebben gondolkodnának – vélik a Bloomberg szerkesztői A Belt and Road projekttel kapcsolatban a befektetés nagyságától kezdve a beruházás kapcsán tartott ünnepségek meghívott vendéginek számáig minden óriási. Kétségtelen, hogy Kínának valóban szüksége van az Ázsiát és Európát összekapcsoló energetikai és szállítási rendszerre. Az is biztos, hogy az útba eső országoknak jól jön vasúti, közúti, kikötői és erőművi infrastruktúrájuk korszerűsítése. És Kína joggal használja fel pénzügyi forrásait és felesleges építési erőforrásait a selyemúttal kapcsolatos projektek finanszírozására és kivitelezésére. Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy Kína és a nagy terv megvalósításába bevont országok - köztük a Belgrád-Budapest vasúti korszerűsítéssel részt vevő Magyarország - óriási elvárásainak teljesítése lehetetlennek bizonyul. Ázsiában - és részben Kelet-Közép-Európában is - nem a beruházási források akadályozzák a befektetési projektek indítását, hanem az életképes tervek hiánya. A politikailag motivált projektek - ahogy arra Kínában és máshol is láthatunk példákat - újabb fehér elefántokhoz, fantom városokhoz, kihasználatlan repülőterekhez, vasútvonalakhoz stb. vezethetnek, amelyek visszafizethetetlen adóssággal terhelhetik meg a kisebb országokat. Egyes stratégák elfogadhatónak tartják, ha Kínát bizonyos veszteségek érik, elsősorban azon, hogy a selyemút építéséhez nyújtott hitelei egy részét nem tudják visszafizetni az adósok. Úgy vélik, hogy ez az ára az országgal szomszédos államok stabilitásának. A költségek azonban kezelhetetlenné válhatnak. A Fitch például nemrégen figyelmeztetett arra, hogy a bankok hitelállományának minősége jelentősen romlott. A befektetésalapú kínai gazdasági modell exportálása segíti ennek továbbélését, a gyenge hatékonysággal működő állami vállalatok erre építve tovább halogathatják átalakulásukat, fenntarthatatlan túlzott kapacitásaik leépítését. Emellett mivel a pekingi pénzügyi vezetés a jüan árfolyamának védelme érdekében fékezi a tőkekiáramlást, lehet, hogy nem is lesz elég pénz a selyemútra.   A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban. Hosszabb távon a kínaiak jelenléte kiválthatja a szokásos ellenszenvet a külföldi beruházókkal szemben, ami esetenként szabotázsakciókhoz vezethet. A pekingi külpolitika hagyományosan tesz arra, hogy milyen rendszerekkel üzletel, ami Kínával szembeni ellenérzést szülhet az elnyomó rezsimek uralma alatt élő átlagemberek körében. A Bloomberg szakírói jó példának tartják az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) példáját. Peking 2014-ben minden előzmény nélkül indította útjára ezt az intézményt, amelyhez rengeteg ázsiai és európai ország csatlakozott. Sokan féltek attól, hogy a kínai vezetők a világon kialakult - az IMF-re és a Világbankra épülő - nemzetközi pénzügyi rendszer megbontására törekednek a bank létrehozásával, illetve attól, hogy a bank a feltörekvő országokra jellemző, átláthatatlan módon fogja kezelni a pénzét. Ezek a félelmek nem igazolódtak. Az AIIB-t nemzetközi szinten elismert profik irányítják, akik tartják magukat a pénzvilág kemény szabályaihoz. Az intézmény működésének első öt évében nem fog több pénzt kölcsönözni évi kétmilliárd dollárnál, azaz rendkívül óvatos politikát folytat. Nem lesz erős a befolyása a pénzvilágban, de az esetleges veszteségei sem lesznek nagyok. Kínának a selyemúttal kapcsolatban is a kis lépések politikáját kellene folytatnia. Az ezzel kapcsolatos projektekkel kapcsolatban nem arra kellene koncentrálnia, hogyan lehet kifizetni azok költségeit, hanem arra, hogy mennyire életképesek, kifizetődők az egyes beruházások – vélik a Bloomberg szerkesztői, akik szerint a hitelezőknek áttekinthető feltételekkel kell odaadniuk a pénzüket és figyelniük kell a kölcsönöket felvevő cégek és államok hitelképességére. A projektekkel kapcsolatban egyeztetni kell a helyi kereskedőkkel, farmerekkel, civil szervezetekkel is, nem csupán az állami bürokratákkal és főként nem a korrupt vezetőkkel. Sőt, a szerzők szerint a környezetvédelmi aggályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
2017.05.14 12:27:22
További hírek Gazdaság témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása