Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott tervezet szerint, mivel a 2014-es statisztikák alapján Európában a kommunális hulladék mindössze 44 százalékát komposztálják vagy hasznosítják újra, 2030-ra az újrahasznosítás arányát 70 százalékra kell emelni. Ez az arány 2004-ben még csak 31 százalék volt, a tervek szerint 2020-ra kell elérnie az 50 százalékot. A parlamenti tájékoztatásban ismertetik azt is, hogy a papír, karton, műanyag üveg, fém és fa csomagoló anyagok újrahasznosításában az Európai Bizottság 65 százalékos arányt, az uniós parlament 80 százalékos arányt javasol.  A tervezet szerint a hulladéklerakókban tárolt szemét arányát 2030-ra lehetőleg 5 százalékra csökkentenék. Azon országok számára viszont, amelyek 2013-ban a hulladék több mint 65 százalékát még lerakókba küldték, az EP 5 évvel meghosszabbítaná a dátumot. Magyarországon az Eurostat adatai szerint az éves szemét 57 százaléka kerül lerakóba, és 31 százalékot komposztálnak vagy hasznosítanak újra - tájékoztatott a parlamenti sajtószolgálat. Az Európai Unióban évente 89 millió tonna ételhulladék termelődik, átlagosan 189 kilogramm állampolgáronként. Az EP javaslata szerint a pazarlást 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal kellene csökkenteni. Az Uniós mostani tervezete zseniális főleg annak tudatában, hogy a Masuko magyar cég szabadalma alapján mindezt már teljesíteni is lehetne. A cég feltalálójának jóvoltából és évtizedes kísérletei alapján ugyanis minden hulladékot újra tudnak hasznosítani. A műanyagtól, a növényi hulladékig, sőt a szemétégetőkben keletkezett kohósalakig mindent. Így bizony úgy tűnik, hogy ha és amennyiben a szemét és hulladék lobby nem győz a szemétbányák ideje lejárt, a hulladékégetőkkel együtt. Magyarország ezen találmánnyal a világ élvonalába is repülhetne a környezetvédelem területén, azonban mivel a hulladék biznisz évente egy csekély 500 milliárdos buli így lehet sok kerékkötője lesz a Masuko cég találmányának. Való igaz, hogy a mostani irányszámot már azonnal teljesíteni tudná Magyarország és az Unió összes tagországa a mi találmányunkkal. Valóban szinte minden hulladékot feltudunk dolgozni, újra tudunk hasznosítani és ehhez minimális beruházásra van szükség csak. Termékeinket főként az építőiparban, az útépítéseknél és akár az árvízvédelemnél is lehet hasznosítani. Mi a hulladékégetőkben termelt kohósalakot is újra tudjuk hasznosítani a szabadalmunk alapján és a környezetre nem veszélyes termékeket állítunk elő. Büszkék vagyunk a találmányunkra azonban a nagy lerohanás eddig elmaradt, s ne felejtsük el a hulladék biznisz évente minimum csak Magyarországon egy 500 milliárdos piac így érthető, hogy egyelőre nem sokan szeretnek minket. - mondta Busch Károly feltaláló az Esti Újságnak.  Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett: az unió célszámokat állapíthat meg, eszközöket adhat a tagállamoknak, de a legfontosabb a lakosság tudatosságának erősítése. Ezért továbbra is fontos a tájékoztatás, a fiatalok oktatása - húzta alá. Túl kell lépnünk a hulladéklerakók korszakán, hisz ezek - bármennyire is elővigyázatos technológiával készülnek -, rettenetes méretű környezeti terhet jelentenek - mutatott rá a képviselő. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament szigorú hulladékhasznosítási és -lerakási célszámainak kulcsüzenete, hogy a beruházásoknak a hulladék keletkezésének megelőzését és az újrahasználatot kell szolgálniuk. Növelni kell álláspontja szerint a termékek élettartamát is. A várható eredmények magukért beszélnek, 6 milliárd euróval kevesebb kiadás a lakosságnak és a vállalkozásoknak, 34 ezer új munkahely, tisztább környezet - hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Parlament sajtóosztálya tájékoztatása szerint más képviselőcsoporthoz tartozó magyar képviselő nem küldött írásbeli hozzászólást a vitához.