Vége a jogosítványgyár büntető perének
Vége a tiltott jogsibiznisz ügynek. Elítélték a szekszárdi vizsgabiztosokat és oktatókat, de a 43 vádlottból senkinek sem kell börtönbe mennie. Mint ismert jó pénzért megkönnyítették a vezetői engedélyhez jutást autósiskolák és hivatalos személyek olyaknak is, akik máshol mindig megbuktak. A vizsgabiztost véglegesen eltiltották foglalkozásától.

Ítéletet hirdetett 15 tárgyalási napot követően a Szekszárdi Törvényszék az úgynevezett jogosítványgyár ügyében, megismételt eljárásban, miután az ítélőtábla az előző ítélet túlnyomó részét hatályon kívül helyzete. Mint annak idején többször is beszámoltunk róla, eredetileg ötvenheten álltak a bíróság előtt, köztük egy volt járművezetői vizsgabiztos, egy a járművezető-jelöltek elméleti és gyakorlati vizsgáztatásával kapcsolatos szervezési, ügyviteli és adminisztratív feladatokat ellátó volt köztisztviselő, két autósiskola tulajdonosa és egy oktató, akik pénzért segítettek abban, hogy ügyfeleik egy része könnyebben juthasson jogosítványhoz. Az autósiskolák 2005 és 2008 között valóságos jogosítványgyárként működtek. Az ország több megyéjéből érkeztek Szekszárdra vizsgázók, köztük olyanok, akik másutt többször megbuktak. Az iskolák képviselői különböző összegeket kértek, vagy fogadtak el a tanulóktól, hogy az elméleti és gyakorlati vizsgáinak sikerességét a vizsgabiztosnál kieszközöljék, illetve esetenként – jellemzően elsősegély-nyújtási ismeretekből – vizsgát se kelljen tenniük. Az átvett összegek fejében a tanulók segítséget kaptak a vizsgán a tesztkérdések megválaszolásában, illetve a gyakorlatin alacsonyabb elvárásoknak kellett megfelelniük. A köztisztviselő pedig valótlanul igazolta az elsősegély-nyújtási vizsgát. A bíróság bűnösnek mondta ki az első rendű vádlottat 44 rendbeli vesztegetés bűntettében, s ezért 2 év börtönre ítélte, és a járművezetői vizsgabiztosi foglalkozástól véglegesen eltiltotta. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, és 925 ezer forintnyi vagyonelkobzást rendelt el. A másodrendű vádlott a 17 rendbeli vesztegetés és 45 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének elkövetéséért 1 év 6 hónap börtönt kapott, amelynek a végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Vagyonelkobzást rendelt el a bíróság vele szemben 128 ezer forint összegben. Bizonyítottság hiányában felmenttették ugyanakkor 9 rendbeli vesztegetés vádja alól. A harmadrendű vádlott az ítélet szerint bűnös 40 rendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés és 14 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért 2 év, négy évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, a gépjárművezető oktatói foglalkozástól 4 évre eltiltották. A 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés vádja alól pedig felmentették. A negyedrendű vádlott a 17 rendbeli részben bűnsegédként, részben társtettesként elkövetett vesztegetés, 28 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt 1 év 6 hónap börtönt kapott, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztették, és ugyancsak 3 évre eltiltották a járművezető oktatói foglalkozástól. Az ötöd rendű vádlott bűnös 3 rendbeli részben bűnsegédként elkövetett vesztegetés, 2 rendbeli felbujtóként elkövetett, s egy rendbeli közokirat-hamisítás büntettében. A bíróság mindezekért 1 év börtönbüntetést szabott ki, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, ugyannyi időre eltiltotta az oktatói foglalkozástól. Jelen eljárásban összesen 43 vádlott állt a bíróság előtt, közülük azt a 38-at, akik a jogosítványok megszerzése érdekében vesztegettek, megrovásban részesítette a törvényszék. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ugyanezt tette a vádlottak túlnyomó része, néhányan tudomásul vették, hárman fellebbezetek, de nem a fővádlottak közül. A bíróság nagy nyomatékkal vette figyelembe a fő vádlottak esetében büntetlen előéletüket, részleges beismerő vallomásukat, valamint megromlott egészségi állapotukat. Nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a nekik fel nem róható okból bekövetkezett időmúlást. Az első négy vádlott esetében súlyosító körülmény volt a hosszú időn át tartó sorozatjellegű elkövetés, többszörös bűnhalmazat és a kötelességszegés súlyossága, amellyel a közlekedés biztonságát is veszélyeztették. A további vádlottak esetében – az ügyészi indítvánnyal egyezően – úgy döntött a törvényszék, hogy az elkövetett bűncselekmény már az elkövetéskor is csekély mértékben volt veszélyes a társadalomra.
2015.01.18 22:04:26


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!